Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 22. Kisharta község

XIV. A község telkeket nem adott el. XV. A dunavecsei árvabizottmány 206 árva fiú és 177 árva leány, összesen 383 árva gyermek javára 205 gyám és gyámtárs alatt 33 915 Ft 10 kr készpénzt kezel, ezen árvabizottmány a községnek a folyó [évben] 465 Ft 10 kr-ba került. XVI. Szegényintézetek nincsenek. A hatósági büntetésekből alakult szegénypénztár aktív állása múlt 1858/59. év végével 241 Ft 19 kr volt. XVII. Harta község összes folyó adója tészen 3223 Ft 68 kr-t, melyből miután az a lakosságtól évnegyedenként pontosan behajtátik, semmi hátralék sincs. XVIII. Közmunkára e folyó évre összesen van írva 747 igás, 1821 gyalogmunka napszám, ezekből megváltatott 8 igás és 84 gyalog napszám 42 Ft 84 kr váltságdíjjal, mely a Cs. Kir. Dunavecsei Adóhivatalba be is fizettetett. XIX. Felsőbbileg helybenhagyott előszámítás szerint [a] bevétel magánjövedelmekből 1952 Ft 29 1/2 kr. Kiadás a) Országfejedelmi adó egyenérték 120 Ft 49 Vi kr b) Hivatalnokok és szolgák bére 616 Ft 40 kr c) Vasárnapi iskolázásért 63 Ft — d) Arvabizottmány ellátása 465 Ft 10 kr e) Napdíjakra 100 Ft — 0 íróeszközök, világítás, fűtés, tűz elleni biztosítás s előre nem láthatók 253 Ft 20 kr g) Községi őrökre 106 Ft 20 kr Összesen: 1 724 Ft 59 Vi kr tehát fölösség mutatkozik 227 Ft 70 kr, mi tényleg és valóságba nem fog állani, mert az előtervezett tételek máris kevésnek mutatkoznak. XXI. A községnek sem aktív, sem passzív tőkéi nincsenek. XXII. Vám- avagy révdíjakat a község nem szed. XXIII. A fogyasztási adó zsidó bérlő kezében van. E tekintetben ő cs. kir. apostoli felségének folyó évi április 16-án a fogyasztási adó tárgyában kelt legmagasabb rendelete a népre a legjobb benyomást tette, különösen azon körülmény, miszerint a bor- és húsfogyasztás után járó adó a 2000 lelket meghaladó helyeken is csupán a községeknek adható ki egyezkedés vagy hivatalos oda utasítás folytán. XXIV. Húsmérési szabadalmazások e községben nincsenek. A húsvágást az ipartörvények értelmébe egy mészáros iparüzletileg szabadon gyakorolja. XXV. Van e községben egy orvos sebész, két vegyes kalmár és két kis szatócskereskedő. Van egy céhtestület, asztalos-, kovács-, bognár- és pintérmesterekből alakulva 23 taggal. A takácsok, rokkacsinálók, tapasztok satöbbi télbe mesteremberek, nyárba napszámosok lévén és rendes üzletet nem folytatván, az űzők közé nem számíthatók. XXVI. A telekkönyvezés a volt telekkönyvi bíróságok által még 1856. évbe hajtatott végre. A mértékhitelesítő intézet Dunavecsén, a járás székhelyén van felállítva. A cselédrend a cs. kir. szolgabírói hivatal által kezeltetik. Takarékpénztár nincs. XXVII. Községi vágóhíd nincs. XXVIII. Utcai világítás nincs. 188