Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 22. Kisharta község

XXIX. A községi jövedelemforrás csupán a regálékra szorítkozik, annak semmi földbirtoka sem lévén. A közlegelő az 1838. évben végrehajtott úrbéri rendezés folytán magántulajdon, és annak használatába ugyanakkor arány hozatott be, mi a legszigorúbb pontossággal azóta mindig fenntartatik. XXX. Miután a közlegelő oly szűk, hogy azon csupán a fejőstehenek és sertvéscsorda élhet, a többi jószág számára drágán bérelt legelőket kell kivenni, mi oknál fogva a szarvasmarha-tenyésztés nem oly mértékben űzetik, mint az kívánatos volna. E folyó évben gulyabeli nevendék marha csak 345 darab van, fejőstehén van 388, tehát van összesen 733 db. Szarvasmarhát vonójószágul igen keveset alkalmaznak, az egész községben csak 28 db van. A lótenyésztés azonban nagyobb mérvben űzetik, miután itt minden mezei munka csak lovakkal végeztetik. Van jelenleg 819 db két éven túli ló, 84 db egy éven túli csikó. A folyó évben nyert csikók száma még nem tudatik, azonban úgy látszik, az eredmény sokkal jobb a tavalyinál, s azok száma mintegy 150 db-ra tehető. A lótenyésztés itt kiváló figyelembe részesül, s különösen erős, csontos és szálas vonólovak neveltetnek, mi legfőképpen azzal éretik el, miszerint valamennyi lótulajdonos egy magánytársulatba egyesülve folytonosan 3—4 db ménlovakat tartott, s jelenleg is tart, egyesek azonban a Dunapatajon állomásozó kincstári lovakkal is hágatnak. A juhtenyésztés, mint már [a] II. sz. alatt mondatott, meglehetős mérvben űzetik szinte társaságokban. Van jelenleg mintegy 5000 db. Sertés más községekhez aránylag szinte sok van, mert fél éven túli sertvések 1058 db van az idei összeírásba feljegyezve. XXXI. A különben igen szűk téren gyakorolt szőlőművelés a mezei termények nagyobb mérvű termesztése miatt igen elhagyatott állapotban van, s miután a gabona- és egyéb termelés sokkal jövedelmezőbbnek bizonyult, a szőlőtőkék napról napra fogynak s tért vesztenek. A helybeli határban levő szőlők már régebben meg vannak váltva. Az érseki uradalomhoz tartozó nagyhartai allodiális pusztán lévő szőlőterület megváltása eránt éppen most folynak a tárgyalások, úgy szinte [a] Földvary nemzetség tulajdonához tartozó szülei, valamint Nagy Ida bojári birtokán lévő hartaiak által bírt dézsma iránt is, a szölödézsma megváltási lépések meg vannak téve. Magának a községnek semmi erdeje sincs, az e határbeli mintegy 200 hold erdő min magánosok tulajdona, és általában igen szép és jól kezelt erdő. XXXII. A XX. szám alatt elősorolt kiadásokon kívül a községnek semmi más figyelmet érdemlő kiadásai nincsenek. XXXIII. A legutolsó katonaállítás alkalmával négy korosztály volt behíva. Az I. korosztályba be volt jegyezve 39 kötelezett, ezek között volt 8 ismeretlen tartózkodású, 3 hivatalból felmentett, 28 alkalmatlan s 2 alkalmas. A II. korosztályba fel volt jegyezve 18 egyén, kik közül az elébbeni állításkor már 5 be volt sorozva, 9 végképp alkalmatlan, 4 kötelezett maradt. A III. korosztályba volt 23 feljegyezve, ezek közül 1 régebben besorozva, 2 hivatalból felmentve, egy elő nem vezettetett, 5 alkalmatlan, 16 kötelezett maradt. A IV. korosztályba volt 26 feljegyezve, ezek közül 3 elébbeni évekbe besorozva, 12 végképp alkalmatlan, 11 kötelezett maradt. A IL, III. és IV. korosztályok a sorsolásba nem lettek bevonva. Az utolsó 5 évben egy katonakötelezett sem váltatott ki. XXXIV. A községi pénztár a községtanács által többször meglepőleg vizsgáltatik, s mindég helyesnek találtatik. A hivatalnokok pontosan teljesítik kötelességeiket. XXXV. A község vagyona áll a VI. pont alatt feljegyzett épületekből, 17 1/2 hold kaszálóból és a községbeli kisebb királyi haszonvételekből. A kaszálókon termett széna, a papok, tanítók, jegyző s orvos természetbeni szénajárandóságukra szokott fordíttatni. A regálék haszonbérbe lévén, a jövedelem a községi pénztárba folyik be. Jelesül: 759