Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban
Kötöny — 156, Harka — 148. 20 község = 31686 lakos. Mindösszesen 228 község — 31 685 lakos. A május 1-én tartott bizottmányi ülés kimondotta, hogy azok a Pesten élő nemesek, akik a XIII. törvénycikkelyben előírt választói képesség hiányában a városban nem szavazhatnak, a váci kerületben, a hasonló helyzetű budai nemesek pedig a szentendrei kerületben gyakorolhatják választójogukat. A kerületi beosztás tervezetetét megküldötték a belügyminiszternek. A más szempontból is jelentőségteljes ülésben megalakult „a választási ügynek minden ágazataibani kezelésére s vezérletére" törvény által rendelt középponti választmány, amelynek 83 tagját ünnepélyesen névsorba iktatták. 84 Az országgyűlési választások előkészítésével és lebonyolításával megbízott középponti választmány utóbb elkészíttette és megküldte a belügyminiszternek a választókerületek és választóhelyek bejelölésével készült megyei térképet, bizonyítandó, hogy a választóhely megválasztásakor kellő figyelmet fordítottak a lakóhelyükön kívül szavazók kényelmére. A szóban forgó térkép sem a megye levéltárában, sem a belügyminiszteri iratok között nem lelhető fel, pedig értékes adatokkal egészíthette volna ki a már említett adatokból rekonstruálható népességkimutatást, hiszen a térképen nemcsak az egyes községek lakóinak számát, de a helyben túlnyomó többségben beszélt nyelvet is feltüntették. 85 Május 27-én megérkezett az István nádor és Szemere Bertalan által aláírt országgyűlési meghívó, amely az országgyűlés megnyitását Szent Jakab hó második napjára, a pünkösd utáni második vasárnapra, azaz július 2-ára tűzte ki. A rendelet hatására meggyorsult a szavazóképesség megállapítására kiküldött összeíró bizottságok munkája, mert utasítást kaptak a megyétől, hogy az összeírást legkésőbb június 1-én kezdjék meg, s a kitöltött rovatos íveket két héten belül adják be. 86 A határidőt két nappal később három nappal meghosszabbították, s így az összeíró albizottmányok csak június 19-én adták bejelentésüket a megyei kisgyűlésnek, 87 s két nappal később küldték meg a belügyminisztérium statisztikai osztálya vezetőjének, Fényes Eleknek. 88 A május 29-én megtartott választmányi nagygyűlés néhány személyi változtatás végrehajtása után megerősítette hivatalukban az összeíró küldöttségeket 89 , majd egy újabb belügyminiszteri értesítés nyomán a külön képviselő választására jogosult városokat is tájékoztatta teendőikről. 90 Szemere rendeletéről Nyáry Miklós főszolgabíró tudósította a városok közösségét. 91 A felsőházi tagsággal bíró mágnások összeírásának lezárulta után 92 már csak az országos választások időpontjának kijelölése maradt hátra: a középponti választmány június 19-én megküldte a belügyminiszternek a választói képességgel bíró személyek jegyzékét, majd a választás napját a váci, gödöllői, szentendrei, ráckevei és monori választókerületekben június 25-re, a dabasi, abonyi, dunavecsei és dunapataji választókerületekben pedig június 28-ra tűzte ki. 93 A ráckevei mandátumot közfelkiáltással maga Nyáry Pál nyerte el. Képviselővé választását a kormány ellenzéke szorgalmazta, de a kormány sem gátolta, hiszen Pest vármegye másodalispánja jelentős érdemeket szerzett a válságos márciusi napokban a rend fenntartása terén. Neve szóba került a kormányalakítási kombinációk során is, a neki felajánlott államtitkári állást azonban visszautasította. Először Nagykőrösön lépett föl, az itteni választáson azonban csúfos vereséget szenvedett a város főjegyzőjétől, Tanárky Gedeontól: Tanárkyra 1021, Nyáryra 108 szavazat esett. Minthogy a nagykőrösi választást június 18-án tartották, a megye urainak teljes egy hetük maradt arra, hogy jelöltjüket legalább 283
