Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

tént. Bár jogszabályi intézkedés erre vonatkozóan nem volt, a vármegye 1848. április 14-i kisgyűlésén kimondták: „A megye, mint polgári hatóság egyedül a közigazgatást vezetni tartja kötelességének" és a jogkeresőket „a törvény által kijelölt" bíróságokhoz utasítja.

136 Ennek megfelelően az 1848. május 8-i választmányi ülésen 3 állandó törvényszéket (Pesten, Kecskeméten és Kalocsán), majd a június 20-i választmányi ülésen — mivel a földesúri törvényhatóság is megszűnt — 8 kerületi törvényszéket szerveztek.

137 Ezek a törvényszékek azonban nem váltak függetlenné, továbbra is a megyei kormányzat hatáskörében maradtak. 1849-ben a Bizottmány Pest-Pilis-Solt vármegye Forradalmi Bizottmányaként működött, Pest katonai megszállása miatt a megye más-más városaiban tartva gyűléseit. A vármegye közigazgatásilag továbbra is 5 járásra oszlott, melyeket a főszolgabírók vezettek. Elsőként az országban, Pest megyében a járásokat kerületekre tagolták — a beosztott szolgabírók számának megfelelően.

138 A vármegye csekély tisztviselői létszámmal működött. 1849. májusában a vármegye központjában lévő belső tisztviselők száma 25 — a szolgaszemélyzettel együtt 60-fő volt, míg az 5 járás tiszti személyzete összesen 80 fő volt, akik munkáját 55 pandúr és hajdú tette teljessé.

139 Buda és Pest — a vármegye székhelye — katonai megszállása új közigazgatási rendszer kiépítését is jelentette. Ezt — a Windischgrätz nevével jelzett szakaszt — az önkormányzat felszámolása, behódolt vagy a királyi tisztviselők által kinevezett tisztviselők alkalmazása jellemezte.

140 A választott testületek nem működtek, a megyét császári biztos irányította. Az 1848 — 1849. évi magyar polgári forradalom és szabadságharc elbukása után az újonnan megszervezett, közvetlenül Bécsből irányított, az összbirodalmi kormányzat érdekeit szem előtt tartó közigazgatás legelső intézkedése volt a megyei önkormányzat teljes megszüntetése és a közigazgatás átszervezése. 1849. július 16-a után ideiglenes jelleggel megszervezték a kerületi főbiztosságokat, amelynek során vármegyénk a Pesti kerületbe került. 1849. augusztus 2-ától pedig újból a Windischgrätz idejében — majd a megyei kormányzat által eltávolított, de most Haynau által ismét kinevezett — megyei tisztikar működött. A választott vezetők helyett a közigazgatás irányítását a megyehatóságok vették át, élükön a kinevezett megyefőnökkel. A megye területén őt illette a politikai hatalom gyakorlása minden közigazgatási ügyben. A feudális és a forradalmi közigazgatást jellemző kollegiális irányítási rendszer feleslegessé vált, megszűntek a különböző választmányok is. A kerületek élén az államhatalmat — változó elnevezések alatt — a főispánok képviselték. Bach belügyminiszter 1850. szeptember 13-iki rendelete az országot 5 közigazgatási kerületre osztotta — élükön a kerületi főispánokkal — és jelentős átszervezéseket hajtott végre a közigazgatásban is. Politikai okokból — a vármegye vezető forradalmi magatartása és jelentős szerepének csökkentése miatt — vármegyénket is két részre osztották: Pest-Pilis és Pest-Solt megyékre — amelyek több más megyével együtt — a Pesti kormányzati kerületet alkották. Pest-Pilis megye székhelye Pest lett — területét 8 járásra tagolták —, Pest-Solt megye székhelye Kecskemét lett — és ezt további 7 járásra tagolták.

141 A megye közigazgatási megosztottsága 1861. elejéig tartott. 1853. január 1-étől pedig a polgári közigazgatás hivatalos nyelve is a német lett, bár a lakosságtól elfogadtak beadványokat, a hirdetményeket pedig kiadták magyar nyelven. Jelentős változásokat hajtottak végre az alsófokú közigazgatási szerveknél is. Több járást megszüntettek, jelentős számban újakat szerveztek — tehát alapvetően 66