Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949
Földművesszövetkezetek száma Pest - Pilis - Solt - Kiskun vármegyében 1945 -1949 között 83 Év Fmsz 1945 13 1946 172 1947 211 1948 220 1949 252 A földművesszövetkezetek eleinte közvetlenül a földművelésügyi miniszter irányítása alatt álltak. 87 1946. január 29-től az akkor megalakult Földművesszövetkezetek Országos Központja látta el az irányítási, felügyeleti és ellenőrző feladatokat. A központ 1947. július 1-én beolvadt a Magyar Országos Szövetkezeti Központba, tagszövetkezetei ezzel a MOSZK szövetkezetei lettek. Céljai hatékonyabb megvalósítása érdekében a földművesszövetkezet az alapszabályokban megjelölt tárgyú csoportokat alakíthatott: üzemi központot, gépállomást, őstermelő, tejtermelő, szőlészeti, borászati, gyümölcstermesztési, kertészeti, mezőgazdasági ipari, méhészeti, selyemtenyésztő, halászati, háziipari, rizstermelő, beszerző, értékesítő, legeltetési, szakoktatási stb. csoportokat. 88 Már az első szövetkezetek is céljaiknak megfelelően segítették a mezőgazdasági termelést (gépekkel, vetőmagvakkal, növényvédő szerekkel, szerződésekkel). Pl. az Abonyi Földművesszövetkezetnek 4 üzemképes traktora volt, de a legtöbb szövetkezetnek volt egy-két traktora és cséplőgépe. 89 1948. őszén a vármegyében a negyedévében 8 vagon rúdvas, 3 vagon kéziszerszám, 500 pár szekértengely, 2800 q műtrágya és 40 000 zsák érkezett a szövetkezeteken keresztül a termelőkhöz. A földművesszövetkezetek ugyanekkor megtették az első lépések a kollektív termelés területén. 1947. évi adatok szerint Észak-Pest megyében az összes mezőgazdasági szövetkezetnek 1625 hold gyümölcs és 7385 hold szőlő volt a tulajdonában. 91 Pl. Tápiószelén 1204 hold szőlő, gyümölcs, olajütő, 2 traktor, 6 cséplőgép, 1 szelektor, 10 ló, 2 tenyészbika, 6 fejőstehén és 2 borjú került az fmsz tulajdonába. Ezenkívül malom Alberti — Irsán, Kartalon, Pusztavacson és Taksonyban, szeszgyár, Dánszentmiklóson, Sződrákoson és Farmoson, téglagyár Abonyban és Menden, konzervgyár Gyónón, baromfitelep Cegléden, sertéshízlaló Pilisen, magtisztító Tápiószelén és pincészet 23 helységben került a tagszövetkezetek tulajdonába. 1949. tavaszán 8 juhászat volt a földművesszövetkezetek kezén, amelyik közül a ceglédi törzsjuhászat volt a leghíresebb. 92 A szerződéses termelésbe 1948. őszén 5000 holdat és 900 termelőt vontak be a szövetkezetek a megyében. Rizstermesztés 2000 hold területen folyt a földművesszövetkezetek keretei közt PestPilis-Solt-Kiskun vármegyében. A „beszolgáltatási csata" megnyerésében is nagy szerepük volt a földművesszövetkezeteknek: hozzájuk főként a szegényparasztok vitték a gabonájukat. Az alapítók a kezdeti években úgy gondolták, hogy a fogyasztási tevékenységet más típusú (fogyasztási) szövetkezeteknek kell ellátniuk. Ezért ez a tevékenységi kör háttérbe szorult a többi feladathoz képest. Mindenesetre a földművesszövetkezetek a legsúlyosabb körülmények ellenére is, nagy segítségére voltak a felszabadulás utáni években a dolgozó parasztságnak. A kedvezőtlen körülmények miatt a földművesszövetkezetek működésének 513
