Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

A lap tulajdonosa a Bizottság, felelős szerkesztője pedig Bocsánczy Lukács volt. A folyóirat nemcsak a Bizottságnak volt a hivatalos lapja, hanem a vármegyei Testnevelési Bizottságnak, a Pest vármegyei Kir. Tanfelügyelőségnek és Kecskemét Kir. Tanfelügyelőségének is. Ez utóbbiaknak többnyire csak a hivatalos rendelkezéseijelentek meg a folyóiratban. A „hivatalos lap" titulus megtévesztő. A folyóirat mindenek előtt elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, agitatív jellegű, tájékoztató szaklap volt. Az olvasmányos, közérthető, szép kiállítású, kitűnően szerkesztett folyóirat a Bizottság és a VKM közművelődési elgondolásait tartalmazta. A folyóirat a gazdasági válságot is át tudta vészelni.

106 A Pestvármegyei Népművelést kezdetben csak Bocsánczy szerkesztette, a népművelési hivatal munkatársainak közreműködésével. A lappal kapcsolatos adminisztratív ügyeket is a hivatal bonyolította le. Már 1928-tól, tehát az előkészületektől kezdve a folyóirat ügyeit külön iktatták és kezelték.

107 A felelős szerkesztő, Bocsánczy, nemkülönben Kehrer Károly vármegyei tanfelügyelő, mint főszerkesztő, továbbá a hivatal előadói a szerkesztői munkáért külön tiszteletdíjat kaptak. A folyóirat működése során — már amennyire a körülmények megengedték — végig igyekezett politika mentes maradni — azaz a saját politikáját folytatta. Hasznos pedagógiai tanulmányok közlésével, színvonalas pályázatok meghirdetésével közkedvelt lett a tanítóság körében. Az északi államok népfőiskola rendszerét igen részletesen ismertette — a hazai népfőiskolai gondolat egyik erőteljes terjesztője volt. Csak a körülményeken múlott, hogy a Bizottság önálló népfőiskoláját nem tudta létrehozni. A Belügyminisztériumnak a Bizottságot sújtó pénzügyi intézkedései a lapot elkerülték — egy ideig. 1932 őszén a folyóirat élére szerkesztőbizottság került, amelynek elnöke az alispán lett. Névelős Gyula (1937-ig), Fekete József (1935ig), Bocsánczy, mint felelős vezető (1937-ig) és a mindenkori vármegyei királyi tanfelügyelő voltak a szerkesztőbizottság tagjai. A szerkesztőség fokozatosan függetlenítette magát a Bizottságtól, ugyanakkor (személyi összetétele alapján) maga volt a Bizottság Elnöksége. A Bizottság szerepének növeléséért, ugyanakkor jelentőségének csökkentéséért, a hivatali jelleg erősítéséért és ezzel párhuzamosan háttérbe szorításáért folytatott harc, a többirányú küzdelem mágneses erőterében jött létre és lebegett a Janus-arcú szerkesztőbizottság. Abban a pillanatban, hogy a politikai erőviszonyok eltolódtak és az egyensúly felborult, a megváltozott erőtérben a szerkesztőség megsemmisült. De lássuk az eseményeket! 1936 áprilisában Tasnády Nagy András, a VKM államtitkára körlevelében a Pestvármegyei Népművelést valamennyi megyében újabb terjesztésre ajánlotta. Ezt követően Antalfia Antal (Névelős Gyula utóda) írt Erdélyi alispánnak és kérte, engedélyezze, hogy a folyóirat országos lappá váljék, amelynek megjelentetéséhez a minisztérium anyagilag is hozzá kíván járulni. Antalfia a lapnak új nevet óhajtott adni (Népművelés), és bár a lap megmaradt volna a Bizottság tulajdonában, szerkesztését Hankiss Jánosra akarták bízni. Erdélyi udvarias volt, a megtisztelő bizalmat megköszönte, de ragaszkodott ahhoz, hogy a lap címe és szerkesztője ne változzék. Erdélyi levelére nem reagált a minisztérium. Válasz helyett a Belügyminisztérium revizorai látogatták meg a megyét. A több hetes vizsgálat kettő, hangsúlyozzuk két „szabálytalanságot" talált. Az egyik lényege: a húszas években felvett kölcsönt a vármegye nem törlesztette kellő mértékben. A másik: szabálytalan a Népművelési Bizottság működése, mert kivonták a közgyűlés ellenőrzése alól 490 \