Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

tatni. Egyelőre nem így történt. Látszat intézkedések születtek. Átszervezték a népművelési ügyosztályt. A népművelés ismeretterjesztő rendszerét névlegesen megváltoztatták. Az előadás-sorozatok, tanfolyamok új elnevezést kaptak, új ellenőrzési rendszert vezettek be [a különböző népművelési alkalmak előzetes bejelentése], de a tartalom, legalábbis megyénkben, mit sem változott. Névelős Gyula osztálytanácsos, és Fekete József minisztériumi előadó 1932ben tagja lett a Pestvármegyei Népművelés c. folyóirat szerkesztő bizottságának — a kapcsolat a VKM szakosztálya és a Bizottság között tehát tovább erősödött. A Klebelsberg távozása következtében előállott új helyzetben a minisztérium népművelési ügyosztálya már egyetértett volna a Bizottság működésének megerősítésével. Erre utal az is, hogy a megyei népművelési titkárok országos értekezletén 1932 tavaszán a Pest megyei bizottság szervezetét mint a követendő példát mutatták be a résztvevőknek s ebből a szempontból elemezték munkáját.

102 De nem így a VKM magas rangú vezetői. A két ellentétes törekvés még semlegesítette egymást. Nem történt semmi, — minden maradt a régiben. A Bizottság ügyeit változatlanul nem vitték a törvényhatósági bizottság, illetve a kisgyűlés elé, költségvetését minden részletezés nélkül egy összegben hagyatták jóvá. Úgy látszott, hogy a Belügyminisztérium egyelőre elfogadta ezt a gyakorlatot. 1935. szeptember 10-én mégis a megyei közgyűlés elé került a Bizottság elmúlt 6 évi munkájáról szóló jelentés.

103 Nem véletlenül. Jelen volt ugyanis a közgyűlésen Hóman Bálint is. Az eredmények miatt nem kellett az előterjesztést benyújtó alispánnak szégyenkeznie. Ellenkezőleg, minden alapja megvolt arra, hogy támadást intézzen a felső szervek ellen a fennálló rendezetlen viszonyok miatt (jóvá nem hagyott szabályrendelet, leszállított költségvetés stb.) Az udvarias, de igen keményen megfogalmazott kérdésekre és megállapításokra Hóman nem reagált. A közgyűlést szótlanul ülte végig. Nem az ország ténylegesen rossz pénzügyi helyzete miatt csökkent csak le a népművelésre fordított pénz mértéke megyénkben — a Bizottság megléte szálka volt a kormányzat szemzben. „Pestvármegyei Népművelés" — a Bizottság hivatalos lapja Tar Károly népműveléstörténeti szöveggyűjteménye egyik magyarázó jegyzetében a Pestvármegyei Népművelés c. folyóiratot úgy emlegeti, mint amelyiknek nem volt „megfelelő hatóköre",

104 és mintha befolyása is csak a megye népművelési életre lett volna. A tények azonban az ellenkezőt bizonyítják. A lap havonta 1500 példányban jelent meg, s eljutott a törvényhatóság mindegyik népművelési bizottságához. A tiszletpéldányokat az ország és a megye vezető népművelési szakemberei kapták meg (általában 110 db-ot). A többi törvényhatóság, illetve azok népművelési bizottsága előfizetett a lapra. Említettük, hogy a folyóirat történetének megírása külön tanulmány feladata; ezt most nem végezhetjük el. Mégis, ha csak dióhéjban is, de foglalkoznunk kell a lappal, éppen megszűnésének körülményei miatt. A folyóirat működésére és megszüntetésére vonatkozó legfontosabb iratok összegyűjtve, két aktában maradtak meg. Az alábbiakban ezek adataira támaszkodunk.

105 A folyóirat első száma 1929 januárjában hagyta el a nyomdát. A júniusjúliusi és az augusztus —szeptemberi számok rendre összevontan jelentek meg. 489