Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

A „legális működés" időszaka — folytatás — A törvényhatóság tehát miniszteri rendelet értelmében állította fel a vármegye iskolánkívüli népművelési bizottságát (annak hivatalos pecsétjében a megye címerét használták). De, mert tárca utasításra alkották meg a Bizottságot, ezért azt eleve — mint ahogy erre már utaltunk — sajátságosan értelmezve az 1876. évi VI. tc-et, nem vonták be a közigazgatási bizottság, és a közgyűlés hatáskörébe, illetve annak felügyelete alól gyakorlatilag kivették. Ezáltal „önálló megyei bizottságot" hoztak létre, amelyiknek az elnöke, vezetője nem a főispán, hanem az alispán lett. A megyei tisztikar a magáénak érezte, ezzel magyarázható, hogy munkájában miért is vett sokszor a hivatali kötelességén túl is részt.

79 A VKM-et persze mindez különösebben nem érdekelte. Ügyesen használta ki a megyeiek lokálpatriotizmusát. Nem emelt kifogást az ellen, hogy a Bizottság tagságának túlnyomó része a megyei tisztikar tagjaiból és a megyéhez hű személyekből és nem az általa óhajtott szakemberekből tevődik ki. Elfogadta a még meglévő két tankerületi bizottság megtartását is (újpesti, kecskeméti), holott akkor már tudott volt, hogy azok rövidesen megszűnnek. Szemet hunyt afölött, hogy a megyei népművelés ügye nem került — két kitüntetett eset kivételével — a törvényhatóság közgyűlése, de még a közigazgatási bizottság elé sem — különben is, a megye felügyelete a belügyminisztériumhoz tartozott. A „legális" keretek létrejöttek, a Bizottság nyugodtan fejthette ki tevékenységét. A szabályrendeletben az is változatlan maradt, hogy az alispán rendeletileg biztosítja a városok és a községek költségvetésében a bizottságok működtetéséhez szükséges pénzt. Ami új az elfogadást nyert működési szabályzatban, az a „népművelés érdekkörébe" vont területek felsorolása, illetve a korábbihoz képest kibővítése, valamint a helyi bizottságok létrehozásának, összetételének, működésének immár pontos megfogalmazása és meghatározása volt. A szabályrendelet szerint a Bizottság „az iskolánkívüli népművelés intézményeinek fejlesztését elősegíti és odahat, hogy a vármegye területén ezek meghonosodjanak, miért is érdekkörébe vonja az iskolánkívüli népművelésnek összes ágazatait és gondoskodik: "a) analfabéta tanfolyamok, b) tervszerű ismeretterjesztő előadások, c) népszerű zene- és dalestélyek, d) múzeumok és kiállítások látogatása, e) ismeretterjesztő tanfolyamok és továbbképző tanfolyamok, f) népiskolák és népiskolai tanfolyamok, g) ciklikus népszerű tudományos előadások, h) szabadegyetem létesíttetéséről, i) ifjúsági egyesületek nemzetnevelő munkájának támogatásáról j) múzeumok, könyvtárak, kiállítások, gyűjtemények stb. a népművelés szolgálatába állításáról, k) nép- és nyilvános könyvtárak, vándorkönyvtárak, olvasószobák felállításáról, meglévők fejlesztéséről, l) népházak, munkásotthonok létesítéséről, 479