Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

meg, mint az előzőeket. Tananyagukat a minisztérium állapította meg. Az elemi ismeretterjesztő tanfolyamok végzett hallgatói számára valamint azok számára szervezték azokat, akik már elvégezték az elemi iskola négy vagy hat osztályát. Sajnos értékelhető adatot nem találtunk, amelyből megtudhatnánk, hogy ezekből a kurzusokból hányat rendezték a húszas években és azokon hányan vettek részt. Erkölcsi, egészségügyi, honismereti, gazdasági, természettudományi, társadalmi, jogi, számtani és végül történelmi ismereteket oktattak ezeken a tanfolyamokon. 80 Figyelembe véve, hogy valamennyi tanfolyam megszervezésében és lebonyolí­tásában a Bizottság, illetve munkatársai intenzíven vettek részt, megállapíthatjuk, hogy derekas munkát végeztek — voltaképpen szép sikerrel, — de erre a sikerre állandóan sötét árnyakat vetettek a még megoldandó feladatok. A tanfolyamok anyagából egyértelműen kitetszik, hogy ezeknek iskolapótló, iskolahelyettesítő funkciója volt. Ismeretes a kultuszkormányzat népiskola fejlesztő tevékenysége. De az nem bizonyult elegendőnek. Ezt a korabeli szakemberek is világosan látták. Az ismeretterjesztő előadások egy részét ezért állították, mintegy kényszermegol­dásként az oktatás szolgálatába. Ezért szorgalmazták a népművelési törvény meg­alkotását is, amely többek között „a testnevelési törvényt olyképpen egészítse ki, hogy a 12—21 éves korban lévő leventeköteles analfabéták az írás és olvasás tanulására is kötelezve legyenek." 61 A legnépszerűbb ismeretterjesztő előadásforma a népies ismeretterjesztő elő­adások sorozata volt. Ezekről a Bizottság többek között a következőképpen írt összefoglaló jelentésében: „A népies ismeretterjesztő előadások célja, hogy fölkelt­sék az érdeklődést, vágyat ébresszenek a közönségben a művelődés iránt, bizonyos időszerű kérdésekben felvilágosítást, tájékoztatást adjanak s elterjesszék a nép széles rétegében a legszükségesebb ismereteket és egyúttal jó irányú nevelőhatást gyakoroljanak az iskola hatása alól kikerült lakosságra. A helyi népművelési bizottságok keretében megszervezett népművelési előadás-sorozatok összeállításá­nál nagy gond fordíttatott arra, hogy az előadás-sorozatot legalább 20—30 népies ismeretterjesztő előadásból álljanak, amely előadás-sorozatokban egyenlő arány­ban foglaljanak helyet a történelmi, földrajzi, irodalmi, állampolgári, mezőgazda­sági, természettudományi, és egészségügyi ismeretek, továbbá az időszerű kérdé­sek. Az időszerű kérdések tárgyalásánál figyelemmel voltak arra, hogy ezek kellő­képpen megmagyaráztassanak. Időszerű kérdések tartattak pl. a falu és a város viszonya, népjóléti kérdések, földbirtokreform, szövetkezeti mozgalom, több ter­melés stb. címeken. Nagy súlyt fordítottak a helyi népművelési bizottságok az egészségügyi előadá­sok tartására. Mindig olyan egészségügyi kérdések tárgyaltattak, amelyek a helyi szükségletnek megfeleltek. Az anya- és csecsemővédelem, a gyermeknevelés, a tüdővész, a fertőző betegségek, az alkoholizmus, a lakás tisztántartása, testünk ápolása címen tartott előadások voltak a legfontosabbak, amelyeket legtöbb helyen vetítettképes előadások keretében tartottak meg... Az előadások megtar­tásánál az előadók minden tudományosságra való törekvést mellőztek és arra törekedtek, hogy minél világosabban tartsák meg előadásaikat — és az előadásuk után beszélgetésbe elegyedtek a hallgatókkal." 62 1922 és 1928 között a megyében 23 256 népies ismeretterjesztő előadást tar­tottak — ezeken nagy átlagban 50—120 hallgató vett részt. 63 Mindezekből az is kiderül, hogy mind a minisztérium, mind pedig a Bizottság érzékelte a társadalmi 472

Next

/
Thumbnails
Contents