Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

! gyére esett a legtöbb, 102345 (Szabolcs megyében csak [!?] 67 ezer volt akkor az írástudatlanok száma.) A Bizottság tudatosan vállalta és helyezte előtérbe az analfabetizmus elleni harcot. „Az írni-olvasni nem tudó ember terhe az államnak, a társadalomnak, s az analfabetizmus káros hatása a társadalom, az állam minden ágazatában érezhető. A magyar analfabetizmus súlyos mulasztása a múltnak" — írta 1928-ban összefoglaló jelentésében a Bizottság titkára — majd így folytatta: „Pedig az analfabetizmusnak káros hatását köz- és nemzetgazdasági, valamint egészségügyi szempontból egyaránt érezzük ... az állam közegészségügye szorosan összefügg az analfabetizmussal. A tömegek tudatlansága a legtudósabb orvos törekvésein csorbát képes ejteni. Ha népünk felvilágosodott lesz, ha az analfabetizmus nálunk is végleg megszűnik, nagyobb lesz a tisztaság, biztosabb alapon fog nyugodni a közegészségügy, munkaképesebb lesz az egyed, kisebb az időelőtti halálozási arányszáma, és gyarapodni fog az állam vagyonban, jólétben, gazdagságban ... A mezőgazdaság szintén a legszorosabb kapcsolatban van a kultúrával. Modern mezőgazdaság csak ott lehet, ahol fejlett a kultúra... Termelésünk a külföldi államokéhoz képest visszamaradt... Ha a föld hozamát a külföld egyes kultúrállamaival összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy 1900—1909 években a legnagyobb búzatermés nálunk hektáronként átlagban 14,67 q volt, ezzel szemben Dániában 29,14 q, Bulgáriában 27,13 q. A fenti számok értékét csak úgy tudjuk kellőleg értékelni, ha odaállítjuk az analfabéták százalékát, amely Dániában 2%, Hollandiában 1,4%."

56 A modern fizika nyelvén szólva: saját vonatkozási rendszerében a fenti érvelést ma is igaznak fogadjuk el. Csakhogy a nincstelenek, az írástudatlanok szemszögéből nézve más volt a kép. A Nagyatádi-féle földbirtokreform törvény után is csak 2,24 hold jutott Pest megyében egy törpebirtokos családra. „1938-ban, — az utolsó békeévben — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 4982 közép-és nagybirtokos 1177641 holdat bírt, míg 208932 törpebirtokos 1074938 holdon tengette életét. A vármegyében 131950 olyan mezőgazdasági napszámos és cseléd élt, akinek egy talpalatnyi földje sem volt. A gödöllői járásban lévő Dányon és Valkón egy-egy gazdára átlagosan még egy hold föld sem jutott."

57 Az analfabetizmus igazi oka a tulajdonviszonyok kategóriájában keresendő, s ami ebből ered: a kötelező népoktatás elemi feltételeinek hiányából. Az analfabéta tanfolyamok 60, 80, 100 és 120 órásak voltak — az igényeknek megfelelően. A tanítókat a Bizottság fizette, a taneszközöket a minisztérium ingyen juttatta a résztvevőknek. 1922—1928 között évről évre növekedett a tanfolyamok és a vizsgabizottságok előtt sikeresen megfeleltek száma. Ez idő alatt összesen 212 tanfolyamot rendeztek (1925-ből nincsen adatunk), s ezeken megtanult olvasniími 3238 ember. Az erőfeszítésekhez képest ez bizony csekély eredmény volt. Az okát ismerjük.

58 Az analfabéta tanfolyamra épültek az elemi ismeretterjesztő előadás-sorozatok, amelyek ugyancsak 60, 80, 100 és 120 órásak voltak. Ezeket a tanfolyamokat azok részére szervezték, akik „az analfabéta tanfolyamot elvégezték, vagy pedig nagyon gyenge előképzettséggel rendelkeztek"

59

. Ezeken a kurzusokon az írás (helyesírás) és olvasás (előadókészség fejlesztése) gyakorlása mellett elemi számtant és mértant valamint a népiskolai tankönyv anyagból egy-két témakört is ismertettek, egészen oldott formában. A résztvevők száma itt már több volt, mint az analfabéta tanfolyamokon. 1928-ig a Bizottság 287 elemi ismeretterjesztő tanfolyamot szervezett, s ezeket 9537 hallgató végezte el sikeresen. Az általános ismeretterjesztő tanfolyamokat hasonló óraszámmal tartották 471