Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

kilincseltek — a tanügyigazgatás viszonylag könnyűszerrel tudta már őket csatasorba állítani. A minisztérium és a Bizottság részükre központi tanfolyamokat szervezett, amelyeken a népművelési munka vitelét, a népművelési előadások megtartásának szakmai, módszertani tudnivalóit oktatták.

53 Később felső utasításra az állami tanítók kinevezésénél és minősítésénél a népművelési tevékenységet is figyelembe kellett venni — a tanítói kart ezzel az adminisztratív intézkedéssel is a részvételre ösztönözték.

54 Az 1923-as megyei szabályrendelet a helyi, városi, községi ún. albizottságok létrehozását előírta ugyan, de hogy azokat hogyan kell megszervezni, kiknek a közreműködését kell azokban biztosítani, arról a megyei szabályozás nem tett említést. Ezért ahol 1923 és 1925 között megalakították ezeket a helyi bizottságokat, mintának a megyei bizottságokat tekintették. Elnöknek rendszerint egyházi személyt választottak, a titkári teendőket pedig a jegyzőre, az igazgatótanítóra vagy a tantestületek egy-egy tagjára bízták. Ahol egyelőre nem jött létre a helyi bizottság, ott az alispán a tanügyigazgatás közreműködésével rendeleti úton a jegyzőket és a pedagógusokat bízta meg a népművelési munka irányításával, elsősorban az ismeretterjesztő előadások megszervezésével. Az előadásformákra visszatérve, azok kapcsán a következőkre kell rávilágítanunk. A kultuszminisztérium 1924-ben, tovább finomítva korábbi rendelkezéseit, a népművelés ügykörét az alábbiakban állapította meg: 1. analfabéták oktatása, 2. népművelési előadások, 3. népművelési tanfolyamok, 4. népfőiskolák, szabadegyetemek, 5. ifjúsági és legényegyesületek ügyei, 6. népfőiskolákkal kapcsolatos könyvtárak ügyei, 7. népkönyvtárak, 8. ifjúsági és egyéb olvasókörök, 9. a nép számára való irodalom (sajtó és ismeretterjesztő irodalom), 10. közművelődési egyesületek ügyei, 11. népházak ügyei, 12. mesedélutánok, 13. műkedvelő előadások, tanfolyamok ügyei, 14. a külföldön élő magyarságnak az iskolán kívüli népműveléssel kapcsolatos kulturális gondozása.

55 i Attól eltekintünk, hogy ezt az ügykört magát, tartalmát, belső logikáját elemezzük — csak arra szeretnénk rámutatni, hogy nem véletlenül került a felsorolás legelejére az analfabéták ügye, mint ahogy az sem meglepő, hogy a külföldön élő magyarság problémája bekerült a programba. A Bizottság a húszas évek derekán elsősorban az említett négy előadásforma szervezését szorgalmazta, egész tevékenységére ez volt a jellemző. A népfőiskolák, bizonyos mértékig a népkönyvtárak, az egyesületek, a mesedélutánok és a népházak ügyei viszonylag a háttérben maradtak. Pest megyében ez nem véletlenül alakult így. Magyarországon 1920-ban 1090719 analfabéta volt (a 6 éven felüli lakosság 15,2%-a). E ma is megborzongató számból a megyék közül PPS Kiskun várme470