Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

szabadoktatási bizottságok a hivatalukban maradtak, a VKM által kinevezett titkáraik is változatlanul folytatták munkájukat. (Később az újjászervezett bizottságoknak lettek automatikusan a titkárai.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye igen gondosan, de nagyon lassan készítette elő az új bizottság megalakítását. A szabályrendelet tervezetét a tanfelügyelőségekkel is véleményeztették, — azok a tervezetet elfogadták. Az iratokból kitűnik,

41 hogy ketten, Csiíléry Zoltán vm. főjegyző és Nikelszky Zoltán megyei népművelési titkár külön-külön is igen sokat dolgozott a tervezeten. A sűrű javítgatásokkal szinte agyongyötört kéziratok arról tanúskodnak, hogy kettőjük között egy látszólag jelentéktelen kérdésben vita volt, amelyben végül is Csiíléry győzött. Nikelszky tervezete szerint a megalakuló megyei bizottság és annak albizottsága akkor határozatképes, ha a tagok egy negyede, illetőleg egy ötöde jelen van. Csiíléry szerint a bizottságok a megjelentekkel határozatképesek, s szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. Nem másról, mint arról volt szó, hogy Nikelszky, a VKM embere, biztosítani akarta, hogy a miniszter által kinevezett és a tanügyigazgatás területéről delegált személyek jelenlétében születhessek csak döntés — Csiíléry ennek ellenkezőjét kívánta elérni.

42 A minisztérium többrendbeli sürgetése után végül is 1923. április 10-én megszületett az új szabályrendelet.

43 Ez létrehozta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi Iskolánkívüli Népművelési Bizottságát.

44 A szabályrendelet értelmében a Bizottság, amely választott, delegált, kinevezett és hivatalból delegált tagokból állt, érdekkörébe vonta az iskolánkívüli népművelés összes ágazatát, biztosította a társadalmi intézmények, szervezetek, egyének népművelési tevékenységének összhangját, tervszerűségét. A városok és a községek kötelesek voltak az alispán által évente meghatározott összeggel és a dologi eszközök biztosításával a népművelést támogatni. A Bizottság évente egyszer ülésezett, mikor is meghallgatta és jóváhagyta az éves munkáról szóló jelentést, elfogadta az új munkatervezetet és a költségvetést. A Bizottság Állandó Bizottságot választott és emellett ügyvezető Elnökséget. Az Állandó Bizottság évente kétszer ült össze — a Bizottság működésének folytonosságát biztosítandó — és emellett a pestvármegyei tankerület népművelési ügyeit közvetlenül is intézte. A Bizottságnak, az Állandó Bizottságnak és az Elnökségnek egyaránt az alispán lett az elnöke. A Bizottság létrehozta a tanfelügyelőségi kirendeltségek

45 székhelyén Tankerületi Bizottságait (azok elnökei a tanfelügyelők voltak) és a városokban és a nagyobb községekben albizottságait (elnökeiket azok maguk választották). A megyei bizottság és a tankerületi bizottságok adminisztratív ügyeinek végzése a titkárok feladata volt, akiket a miniszter nevezett ki, feladatukat ő határozta meg. A Bizottság, illetve az Elnökség a miniszter felhívására jelentést tett, tájékoztatott, javaslatot terjesztett fel, illetve kezdeményezett. Tüzetesebben átnézve az új szabályrendeletet, láthatjuk, hogy az több részletében eltért az 1920-astól. A feladati rész (a szabályrendelet részletesen felsorolja a nevelési formákat, eszközöket stb.) látszólag gazdagabb, mint 1920-ban volt, valójában egyszerűbb, sematikusabb. A munkások között folytatandó népművelési munkáról már nem esett szó, illetve csak érintőlegesen. Á megyei népművelés falucentrikussága itt kezdődött. Ezt, amint láttuk a VKM is így sugallta. A népművelési munkához szükséges pénzt ezentúl az alispán rendelet úton teremtette elő. Tényleges összeget a pénzügyi helyzet állandó változása miatt egyelőre nem állapítottak meg, mindig az igények alapján döntött az alispán. 468