Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

A minisztérium tehát olyan testületek kialakítását szorgalmazta, amelyek ténylegesen irányítását a kezében tudta tartani. Az számára mellékes volt, hogy az önkormányzatok jogi szempontból hogyan kezelik bizottságaikat. A tárcának csak az volt a fontos, hogy a törvényhatóságok anyagilag is támogassák az ügyet mindaddig, míg a kérdést törvényalkotással rendezni nem sikerül. A szervezeti szabályzatot a minisztérium hagyta jóvá, ám ez a jóváhagyás rendszerint éveket késett. Közgyűlési határozataik birtokában a bizottságok ettó'l még nyugodtan működtek, sőt az alispánok (polgármesterek) élve jogkörükkel a megfelelő összegek biztosításáról is gondoskodtak.

37 Ha viszont úgy adódott volna, hogy valamelyik testület szembekerül a tárcával, annak módjában állott ekkor a még jóvá nem hagyott testületi határozatot megsemmisíteni és a bizottságot feloszlatni. A jogi elismerés késésének — véleményünk szerint — rendszerint ez volt az oka. Magyary Zoltán A magyar közigazgatás szervei 1867 — 1937 c. könyve előszavában a következőket írta: „A jelen munka ismerteti mindazokat a szerveket (hivatalokat, intézményeket, intézeteket, bizottságokat, alapokat), amelyeknek az állami közigazgatásban szerepük van. Ezeknek javarészét meghatározott állami feladatok ellátására külön jogszabályok létesítették, de vannak közöttük olyanok, melyek társadalmi szervezetként vagy magánvállalkozás alapján jöttek létre s a jogszabályok csak később bízták meg őket állami közigazgatási funkcióik elvégzésével." „Az önkormányzati szervek közül csak azokra terjedt ki az ismertetés, amelyeket országos jog teremtett meg, illetve szabályoz. (Pl. maguk a törvényhatóságok és községek, vagy a törvényhatóságoknak a törvény alapján működő bizottságai, testületei.) A törvényhatósági és községi statútumok által teremtett közigazgatási szervek ismertetése azonban már kívül esik a szorosan vett állami közigazgatás körén." Ezek után érthető, hogy a törvényhatósági és községi testnevelési bizottságok miért találhatók meg a könyvben, az iskolánkívüli megyei és helyi népművelési bizottságok viszont nem. A testnevelési bizottságokat az 1921. évi LM. te. értelmében miniszteri rendelettel állíttatta fel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. A népművelési bizottságok működtetésére vonatkozó tőrvény viszont csak terv maradt. Az is ide tartozik, hogy a kötetben szerepel a Néptanítók Lapja, amely a kultusztárca hivatalos tanügyi folyóirata volt — 1931-től Néptanítók Lapja és Népművelési Tájékoztató címen jelent meg, változatlanul hivatalos lapként, amelyre az iskoláknak kötelező volt előfizetni. A népművelésre, a népművelési bizottságra vonatkozó közlemények egyben miniszteri utasítások is voltak. A bizottságoknak tehát volt hivatalos lapjuk, jóllehet maguk nem voltak „hivatalosak".

38 Magyary 1932-ben megjelent munkájában az iskolánkívüli népművelést már egyértelműen a VKM ügykörébe tartozónak tekinti.

93 A különböző törekvések, eltérő elképzelések vektor-eredőjeként a bizottságok tehát egyfelől szakfeladatot ellátó, a felső utasításokat végrehajtó hivatalként működtek, másfelől a klasszikus értelemben vett törvényhatósági és helyi bizottságként funkcionáltak. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának megalakítása Amint említettük, a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottságok megszervezéséről szóló rendeletet Klebelsberg 1922. október 14-én adta ki.

40 A bizottságokat az év decemberének a közepéig kellett megalakítani. Megalakulásukig a 467