Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

6. a városokban és községekben (tanyákon), gyári és üzemi telepeken kultur-népházakat, munkásotthonokat létesít, amelynek célja a város és helységek közművelődési és szabadoktatási tevékenysége számára állandó otthont teremteni, hogy mindenki érezze, hogy tagja a nemzeti kultúrközösségnek, s helyzetéhez és értelmi színvonalához képest részese azon erkölcsi javaknak, amelyek együttesen a nemzeti közműveltséget alkotják. b) Gondoskodik, hogy mindezek költségei részben a helyi forrásokból fedeztessenek, részben a vármegye kezelésében lévó' kulturális, nemzeti és egyéb alapok hozadékának felhasználásával — az 1883 évi XV. te. 9§-a alapján kivethető kulturális pótadóból és esetleg államsegélyből fedeztessenek, s általában mindazon dologi szükségletek, amelyek (fűtés, világítás, helyiség, felszerelés) a felsorolt intézmények sikeres működését feltételezik, kielégítő módon fedeztessenek és mindazon akadályok amelyek e részben fennforognak, elháríttassanak. c) A vármegye területén szabadoktatással foglalkozó egyesületek, intézmények, magánosak, társulatok működését figyelemmel kíséri, azok munkálkodásában részt vesz, s ha azok érdemesek, támogatja. d) Mindezek állami segélyezésre irányuló kérelmeit elbírálja s azokat megfelelő javaslattal az Országos Szabadoktatási Tanácshoz juttatja, vagy amennyiben analfabéták tanfolyamáról vagy kultúrnépház létesítéséről van szó, az Országos Közművelédési Tanácshoz, mint amely (Budapest, Ferenciek tere 3. sz.) az utóbbiakkal foglalkozik. e) A vallás és közoktatásügyi minisztertől, az Orsz. Szabadoktatási és az Országos Közművelődési Tanácstól vett megbízatásokban eljár és a kívánt felvilágosításokat megadja. f) A szabadoktatás és iskolán kívüli oktatás keretében folyó munkásság statisztikai nyilvántartását ellátja és arról évente legkésőbb június l-ig beszámol, g) működéséről ugyanezen időig jelentést tesz a központi bizottságnak." A szabályrendelet feladati részében tehát a falun végzendő népművelési munka mellett külön hangsúlyt kapott a városokban, és kifejezetten a munkások között folytatandó nevelési tevékenység is. A szabályrendelet azt is kimondta, hogy bár a megyei bizottság mindegyik megyei szabadoktatással foglalkozó szervezettel, egyesülettel igyekszik a kapcsolatot megteremteni, működése azok önkormányzati jogát nem érinti. A „mindenki számára állandó otthont" teremteni, megvalósítani az egységes nemzeti kulturközösséget — az elképzelések mögött nyilvánvaló, egy demokratikus, előrevivő, az általános felemelkedést szolgáló törekvéseket is látnunk kell. A bizottság működéséhez szükséges anyagi és dologi eszközöket a törvényhatóság a szabályrendelet értelmében maga teremtette elő, de konkrét eljárási módozatokat erre vonatkozóan a szabályrendelet nem tartalmazott. A kultuszminisztérium szigorú rendet követelt és olyan bizottságot, amelynek üstökét a markában tarthatta. Pénze a tárcának egyelőre még nem volt, a megyék támogatását minden 462