Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

EGEY TIBOR Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között Bevezetés A két világháború közötti időszak iskolán kívüli népműveléséről értékelő, összefoglaló történeti munka egy korábbi egyetemi jegyzet

1 és az ahhoz kapcsolódó, históriai áttekintést is nyújtó szöveggyűjtemény

2 kivételével nem jelent meg.

3 A korszak művelődéspolitikájának feldolgozása a Magyarország Története nyolcadik kötetében terjedelmét tekintve meglehetősen rövidre sikerült. A szerzők meg is adják ennek a magyarázatát: „Történeti irodalmunk a témát szintetikus módon e korszakra vonatkozóan eddig nem tárgyalta. "

4 Hosszú szünet után a közelmúltban látott napvilágot Kovalcsik József munkája.

5 A szerző ebben a népművelés egyik eszközének, a művelődési otthonok, a művelődésiotthon-jellegű intézmények kialakulásának nemzetközi és hazai fejlődéstörténetét tekinti át. Monográfiáját elsősorban adatgazdagsága folytán a népműveléstörténet kutatói haszonnal forgathatják. A hazai népműveléstörténet művelésének hiánya objektív és szubjektív okokkal egyaránt magyarázható. Annak idején az újjászülető Magyarország hallatlan progresszivitást, lendületet felmutató népművelése az első évtizedben nélkülözni tudta a megelőző korszak közművelődésének történeti tapasztalatait. Ha vissza is tekintettek a múltba, akkor elsősorban a kitüntetett témákat vizsgálták — a két világháború közötti időszak népművelésének értékelésekor általános, sokszor sematikus megállapításokig jutottak csak el. Azt, hogy a történeti gyökereket nélkülöző gyakorlat előbb vagy utóbb elszürkül — bizonyítani felesleges. A jelentős eredményeket felmutató szabadművelődési korszak (1945 — 1948) tevékeny népművelői nem egyik napról a másikra születtek meg — ez a korszak szervesen kapcsolódik a megelőző huszonöt évhez, és folytatódik a rákövetkező évtizedek népművelésében. Ma, amikor a közművelődés fejlesztése politikai, társadalmi érdek, múltjának ismerete napi szükségletként jelentkezik. Témánk esetében is érvényes a marxi gondolat: „A történelem nem egyéb, mint az egyes nemzedékek egymásutánja, amelyek mindegyike kiaknázza azokat az anyagokat, tőkéket, termelőerőket, amelyeket valamennyi elődje reá hagyományozott, ilyenképpen tehát egyfelől a ráhagyott tevékenységet folytatja egész megváltozott körülmények között, másfelől pedig a régi körülményeket módosítja egészen megváltozott tevékenységgel.

0 Sajnos objektív okok is hátráltatták és hátráltatják ma is a korszak népműveléstörténetének gondozását. A háborúban a vármegyék, a városok és a 457