Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

nem alaptalanul említette „fáradozásait", ahogyan az alatti igazolás is bizonyította : „M. KIR. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM. Személyügyi rendeletek. Budapest, 1921. szept. hó 30.n. KORMÁNYZÓI ELHATÁROZÁS 408. oldalon. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága visszahelyezni méltóztatott a Magyar Nemzeti Hadsereg tényleges állományába 1921. szeptember hó 1-ével: Péchújfalvi dr. Péczy Henrik nyűg. állományú orvos-őrnagyot cím és jelleggel — Sorol: az 1901. évfolyamba Dr Farkas Oszkár orvosőrnagy után. (Kormányzói elhatározás kelte: 1921. szeptember hó 6-án.) (Rendelet száma: 27.971

/ein. -12-1921. szeptember hó 23-án.) A kivonatos másolat hiteléül: Budapest, 1921. október hó 11-n."

75 A HM. VI. csoportjának bélyegzőjével, aláírással ésokmánybélyeggel ellátott irat sajnos, nem „teljes szöveget" tartalmazta, de arra feltétlenül elégségesnek bizonyult, hogy Péchyt végérvényesen igazolta. Az ellene felhozott vádakból néhány: „Állandóan viselte a nagy, piros kokárdát. Sorozott a vörösök részére, só't egyeseket, kiket vizsgálat esetén meg fognak nevezni, rá is beszélt, hogy a sorozáson jelenjenek meg. 1919. évi május hó 1-én a proletárok ú.n. szégyenpörkölt ebédjén csajkával, késsel, villával a kezében jó ízűen falatozott, amely ténykedésén a város egész inteligentiája megbotránkozott. Marx, Lenin tanulmányozása után — az ő szavai szerint — meggyó'ződésből lépett be a szocialista, — communista pártba. A direktórium tagjaival állandóan érintkezésben állott s azoknak — benfentes előadása szerint — többszörösen felajánlotta szolgálatait." DrPéchy Henrik 45 éves, r.kath. vallású, 2 gyermekes családapa az orvosi diplomája mellett „okleveles hajóvezető", s így az is érthető, hogy kapcsolata volt a lázadó monitorok parancsnokaival. Az ténynek tekinthető, hogy a júniusi budapesti ellenforradalmat megelőző szervezkedésnek kapcsolata volt Szentendrével, aminek alapján megalapozottan feltételezhető: hasonló „összeköttetésben állhattak más, vidéki településekkel is. A közigazgatási bizottság jutalmazta dr. Péchy tevékenységét — „némi" Tanácsköztársaság alatti szereplés dacára — mert az ellene indított eljárást megszüntette. Pedig ez a bizottság nem hozott sok hasonló határozatot. A megyei közig. biz. „fegyelmezni" igyekezett Üllőn és Alpáron egy-egy segédjegyzőt. Bencsik István alpári segédjegyző csak 1923. nyarán kapta kézhez a büntetésének „alapos" megváltoztatásáról szóló határozatot: „... büntetését 5.000 Ötezer korona pénzbírságra leszállítjuk és Bencsik István segédjegyzőt állásába visszahelyezzük." A határozat „szűkszavú" indokolásából: „A terheltnek internálása érdekében 1919. évi október hó 31-én a járási főszolgabíróhoz feljelentést aláírt Bolona Ferenc, Fekete András, Kürti Mátyás, Bodor Lajos, Varga Mátyás és Horváth János tanúknak, továbbá az ezekhez csatlakozó Magyar Mátyás, György Ignácz, Galambos Sándor és Konyári Márton tanúknak terhelő vallomása alapján állapította meg (t.i.: a bűnössége), amely tanúk azonban terhelő vallomásukat későbbi kihallgatásuk alkalmával valamennyien visszavonták. ... A fegyelmi vizsgálat 452