Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

során azonban a nevezetteken kívül egyéb tanúk is nevezetesen: Dotzaner József, Bodor János, Boda Gyula, Barcza Mihály, Borbély István, Bugyi János, Tarjányi Antal, Varga János, H. Szabó János, Bodor András, Varga Mihály, Róza Imre, Tar János, H. Szabó Mihály, Almási András, Nagy György Gábor, Aszó János, Gromiczki Pál és H. Tóth János kihallgattatván, utóbbiak egybehangzólag azt vallották, hogy terhelt a forradalom ideje alatt a jog és törvénytisztelet szempontjából — a lehetőség határai között — kifogástalanul viselkedett."

76 Az üllői segédjegyző helyzete még jobban összekuszálódó, egymásnak ellentmondó szálakkal átszőtt állapotott tükrözött. Sumichraszt Nándor, 41 éves, r. kath. vallású, nős, 3 gyermek atyja, segédjegyző: „... a forradalmi nap estéjén, 1918. október 31-én Vargha Béla főjegyző úr azt mondta nekem, hogy távozzak el azonnal a községből, ő is eltávozik, mert bizalmas úton arról értesült, hogy őt, engem, a papot, Pillért, Petrányit és Jánossit az éjjel agyonlőnek. Ugyancsak ez estén kaptam a nemzeti tanácstól egy izenetet, hogy néhány napig ne mutatkozzak. Három napig nem is jelentem meg a hivatalomban... ki lettem helyettes jegyzőül helyezve Bényére és itt voltam 1919. évi január 15-ig." Majd 1919. március 18-án körlevelet írt a Monori Járáshoz tartozó jegyzőnek, hogy az előző napokban Budapesten tartott megyegyűlésen mindenféle múltból származó jegyzői egyesületet megszüntettek „... és beléptünk a Városi alkalmazottak országos szövetségébe és egyszersmind a szociáldemokrata pártba, ahol megalakítottuk a jegyzői vagyis a községi munkások szakszervezetét és ezzel a szociális eszmék harcosaivá váltunk". Az üllői r. kath, káptalan nagybérlője egyenesen a belügyminiszternek írt: „... lehetőleg sürgősen a felfüggesztést tétesse hatályba ..." A Monori Járás „T" tisztje, Márton Ferenc — ismert Prónay-tiszt — 1921. május hó 27-én követelte: „Simuchraszt Nándor mai napig az üllői községházánál mint segédjegyző van alkalmazva. ... Kérem a „T" osztály intézkedését, hogy Schumichraszt segédjegyző, az illetékes hatóságoktól felelősségre vonassék és mint megbízhatatlan az elöljáróságtól elbocsátassék."

77 Aztán 1922. október hó 18-án az üllői képviselőtestület ülésén Dr. Petrányi Rezső képviselőtestületi tag indítványt terjeszt a testület elé, amelyben bizalmukról biztosították a segédjegyzőt, és kezeskedtek „ártatlanságáért". Az indítványra igennel szavazott 20, nemmel 1, tartózkodott 3, és a szavazás előtt távozott 1 képviselőtestületi tag.

78 Sumichrasztot különösebben nem zavarhatta a „dolog", mert az ügy 1925-ben is zajlott, s a befejeződése a meglévő iratokból nem derült ki. A fenti ügyekben hasonlóval eddig nem találkoztam. Tény: mindkét esetben „tudta magát tartani" az igen alaposan vádolt segédjegyző. Akaratlanul is idekívánkozik egy megjegyzés: Micsoda véletlen, hogy Héjjas Iván a Tanácsköztársaság idején ezekben a községekben is bujdosott, de arról sajnos, nem nyilatkozott: ki vagy kik bújtatták!

79 Talán nem tekinthető túlságosan merész következtetésnek, ha azt állítom: Héjjas Iván szállásadói nincsenek a két segédjegyzőt támadó személyek közt. Ugyanis, amennyiben nekik lett volna komoly „elmozdítási" szándékuk, akkor — ismerve a történelem eseményeit — rövid úton „elintézést" nyert volna még 1919-ben a két segédjegyző „fegyelmezetlensége". Az elképzelhetőbb, hogy a segédjegyzőket védő „erőknek" lehetett valamilyen kapcsolata a „Héjjas-szállal". A fegyelmi döntések érdemi részét végző közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának 1919., 1920. és 1921. évekre vonatkozóan megpróbáltam összeállítani a személyi összetételét. Rendes illetve póttag minőségben mindhárom évben tagjai voltak: Beniczky Ádám, dr. Preszly Elemér, Petri Mór — vármegyei tanfel453