Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

Az „érdekelt" személyek száma itt jóval elmaradt a közoktatás területén „eredményezett" mennyiségtől. Az érintett egyének megélhetési lehetőségei is mások — általában jobbak — voltak, mint pl. egy tanítóé vagy tanáré. Dr Kökény Dezső Nagykőrös város polgármestere például elvesztette ugyan polgármesteri állasát, de éhezéstől nem kellett tartania családjának, mert felesége kb. 200 holdas „birtokocskája" biztosította megélhetési lehetőségeiket.

71 A fegyelmi „hisztéria" erősödését köztudott külön — bizonyítást nem igénylő— ténykéntközölte Dr Kökény Dezső az alispánnak 1919. nov. 18-án kelt levelében: „A román megszállás után, a román hadbíróság kérésére egy 25 tagú bizottságot hívtam össze a város előkelő és korábban meghurczolt (túszok) polgáraiból a kommunisták felöli információ adás végett. Ekkor még az emberek mind a maguk lelki világát élték, — egymást nem tüzelték s nem hangolták. Az ülés végeztével Bordács Szilárd . . . nyilvánított köszönetet férfias és közérdekű magatartásomért . . . "

72 A Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások vitathatatlan többsége a megye területén dolgozó pedagógusokat sújtotta. Az államigazgatásban vagy más szerveknél alkalmazott személyek esetében jóval kevesebb alkalommal „határozhatott" a közigazgatási bizottság „fegyelmi választmánya". A korábbiakban közöltek mellett következménye lehetett ez annak is, hogy a pedagógusoknál „könnyebben ment" az okok „feltárása", még a más területeken dolgozóknál csak hónapokkal később osztották ki a „vallomási" lapokat, dr. Péchy Henrik orvos 1920. május hó 4-én töltötte ki a Szentendrén alkalmazott — „Kérdőpontok, melyekre a Szentendre r. t. városnál működő közszolgálati alkalmazottak a valóságnak híven megfelelni tartoznak" — „ívet". A 16 kérdés érdemi része a következőket tartalmazta: — mióta szentendrei alkalmazott, — állása 1918. okt. 31-én, — állásában változás 1918. okt. 31 és 1919. márc. 21 között, — állása, teendője 1919. márc. 21-én, — 1919. márc. 21-től 1919. aug. 2-ig „mivel foglalkozott", — munkástanács tagság, — megbízás a direktóriumtól, — márc. 21-től aug. 2-ig requirált-e, — sorozott-e a Vörös Hadseregnek, — márc. 21-től aug. 2-ig letartóztatásban, elmozdításban közreműködött-e, — vöröskatona volt-e, — ellenforradalmi tevékenysége?

73 dr. Péczy Henrik városi ügyvezető tiszti orvos, t. b. vármegyei tiszti főorvos „vallomása" saját ellenforradalmi tevékenységéről: „A proletárdiktatúra alatt ellenforradalmi tevékenységet fejtettem ki részben a lakosság széles rétegeinek rendszeres a nemzeti irányba való meggyőződésével: részben a helyi és fővárosi ellenforradalmi szervezetekkel való összeköttetés fenntartásával, s az 1919. június 24-iki monitor ellenforradalom előkészítése által. Az említett sikertelen ellenforradalom miatt elfogott szentendrei és fővárosi ellenforradalmárok érdekében olasz nyelvtudásom segítségével Romanelli alezredesnél, a katonai missiók akkori főnökénél és az olasz kir. katonai missió parancsnokánál ismételten és sikerrel közbenjártam."

74 Az ellenforradalmi szervezkedésre hivatkozó szentendrei orvos 451