Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

amely vidékre véletlenül Héjjas Iván is elbujdosott — aztán véletlenül lett egy Kecskemét környéki rokona — de „véletlenül" sem írta le rokona nevét, lakhelyét — és véletlenül azt is tndta, hogy merre menetelt a Nemzeti Hadsereg. Viszont az biztos kizárt, hogy „véletlenül" került volna a Magyar Nemzeti Hadsereg Kaposvári Vadász Zászlóaljának 3. századába. Ilyen „hősi múlttal" a tarsolyában már csak az erkölcstelen „bakanóták" vádjára kellett érdemben válaszolnia „... énekeltettem a torna órákon ... ezekre a tanítóképzőben tanítottak: Csinom Palkó, Házunk előtt mennek el ..., Indul a csatára az ifjú vitéz és Vékony héja ..." A „bakanóták" okozta „erkölcsi" vád, akkor különben sem tartozott a „lényeges" vádpontok közé. Knézy hadnagy úr helyzetét terjesen megkönnyítette, hogy „véletlenül" a „... fővádlóként szereplő Szekszárdy Igazgató a tárgyalás során vádjait visszavonta." Gyorsan megkapta a megyei közigazgatási bizottság döntését: „... fegyelmi eljárást megszünteti és őt állásába visszahelyezi."

44 A vkm. minden fegyelmit felülbírált, így ezt is. Knézy István tanító a direktóriumnak írt leveléért dorgálást kapott. Nem panaszkodhattak Knézyre kollégái sem, mert az ő eredményes „védekezésének" az „árnyékában" mindannyian megmaradhattak állásaikban. A közigazgatási bizottságnak a vonatkozó döntést indokló megállapításai közt szerepelt: „Úgy az Adrigán Aladár, mint Pásztor, Farkas és Szegszárdy Árpád ellen fegyelmi eljárás adataiból megállapítható, hogy a szintén fegyelmi eljárás alá vont Szegszárdy Árpád igazgató-tanító és a soroksárpéteri tantestület tagjai közt állandó ellentét uralkodott, az igazgatótanító feljelentéseket tett az egyik tanító ellen, ezek viszont azzal vádolták igazgatójukat, hogy ellenük áskálódik, tekintélyüket aláássa."

45 Nyugodtan furkálgathatták továbbra is egymást — amíg meg nem unták — mert ilyen jelentéktelen fegyelmi vétséggel nem foglalkozott akkor senki. Tévedett, aki azt hitte, hogy a Tanácsköztársaság idején nyugodtan mesélhet az aprónemzedéknek. Nem azért, mert a Tanácsköztársaság hivatalos szervei ebben akadályozták, vagy netán frissen készült, kötelező proletár gyermekmeséket írtak volna elő, amelyek elmondását hazafias kötelességből meg kellett volna tagadniok, illetve csak kényszer hatása alatt elmesélniök. Sebők Erzsébet kispesti el. isk. tanítónőt olyan helyzetbe hozta felfüggesztése, hogy kénytelen volt Kiskunmajsára költözni. Az ellene felhozott vádak: „1. a közművelődési osztályon működött. 2. Szász Ferencz igazgatónak a művelődési osztály vezetőjének kéme volt. 3. kommunista szellemű meséket írt és adott elő. 4. mozgófényképelőadásokat rendezett s azokon a gyermekekkel az Internationálét énekeltette. 5. a kommunizmust dicsőítette."

46 „Az ezen vádak háromszori tárgyalás után teljesen valótlannak bizonyultak és pedig ad. La működési osztályba, nem önként, hanem felsőbb rendeletre osztottak be (Szász tanúvallomása) ad. 2. nem volt Szásznak sem kéme sem besúgója (Szentpétery és Brand vallomása) ad. 3. nem írt és nem adott elő kommunista szellemű meséket, mert olyanok nem is voltak még. (Brand, Gráf, Takács, Kállai, Borbély tanúvallomásai.) ad.4. hivatalosan igazolom, hogy a mozi előadásokat a kispesti direktórium rendezte és tartotta. 441