Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

ad.5. kommunizmust nem dicsőítette. Sebőköt az ezzel vádló Nemeskéri Kis Pongráczné vallomásában ezt visszavonta." Legtöbb tanú a „meseügynél" szerepelt. Sebők Erzsébet tanítónő rendelkezett alkotói vénával, aminek következtében egyik műve — a három, kézzel írt oldal terjedelmű: „Szőke Panna, barna Juci" című — az eljárás iratai közt "szerepelt. Ennek a — jóságról, kötelességtudásról szóló — gyermekmesének legfeljebb a címébe lehetett volna belekötni, ha a szerző pl.: „Vörös Panna, vörös Juci" címmel írta volna meg. Sebők Erzsébet másfél évig élt ezért a fizetése harmadából, s visszahelyezése után nem valami sok kedve maradhatott új gyermekmesék alkotására. A „mese" és a saját gyanútlansága alapos bonyodalmakat „kevert" B o d o n y i Mária rákospalotai óvónőnek is, mert egy neki tulajdonított kézirat: „Mese az önző óriásról" c. mű a fegyelmi eljárás „alapbizonyítékaként" azzal a bejelentéssel feküdt a fegyelmi bizottság asztalán, hogy ezt a „nem kívánatos" alkotást 1919. május 1-én a Szunyog-szigeten akarták előadni a gyerekeknek, de még azt sem tekintették kizártnak, hogy e „vétkes" mű előadása meg is történt. Az óvónőt felfüggesztették állásából, s 1923. április hó 7-ig húzódott ügye, amikorra sikerült bebizonyítani: — Az „izgató" mű nem az ő alkotása. — A szerző: „Wilde Oscar". — Még a fordítást sem ő „követte el", hanem Erdődi Ernőné, s az ő bűne mindössze annyi, hogy a saját részére szánt, tintával írt példányon a fentieket nem tüntette fel! Kispesten az áll. el. iskolák gondnoksága aug. hó második felében tartott ülésén állította össze a „konkrét" szempontokat: „1. Ki volt tényleges kommunista? 2. Kik hajoltak meg s nyilvánosan közreműködtek? 3. Ki tanúsított vallás ellenes magatartást? A kispesti IV. sz. áll. el. iskola aug. 29-én rendezett tantestületi ülésén a fentiek alapján tanácskoztak, s a testület egyik tagja: B e n k ő Alajos tanító így vélekedett az általa május 1-én elmondott beszédről: „Május elsején nem tartott oly lelkes beszédet, mint a vád azt állítja. Hisz beszéde végén nem volt semmi lelkesedés, sem tüntetés, sem éljenzés s ez a szónoklat szárazságát bizonyítja, így izgató sem lehetett. A beszédet kartársai unszolására tartotta meg." Érvelését a gondnokság aug. hó 31-ig ülésén elfogadta: „A bizottság Benkő Lajos áll. tanító ellen a rendelkezésre álló adatok alapján társadalmi, hazafias és vallásos magatartás szempontjából kifogást nem talál." Benkő Lajos tanító ügye — ettől függetlenül is, a megmaradt iratokból pontosan ki nem deríthető módon — „elindult", s azon kevesek közé tartozott, akik a minisztertanácstól kapták meg a döntést: „... hazafiatlan magatartása miatt a tanító pállyán való további meghagyása a közérdekből nem kívánatos ... am. kir. minisztertanács ... nevezett tanítónak a szabályszerű nyugdíjigény fenntartása mellett a tényleges szolgálat kötelékéből való eltávolítását mondotta ki." A miniszter sajátkezűleg aláírt levélben közölte a közigazgatási bizottsággal a döntést 1921. december hó 12-én.

47 Május 1. műsortervének ismertetéséért évekig állástalanná válhatott az a tanító vagy tanár, aki ezt megtette. Erdődi Lipót újpesti tanító a házi és utcai bizalmi testület 1919. ápr. 29-i ülésén elmondta május 1. újpesti programját. Az ünnepi menet délután 1 órakor indult a pártszervezettől. Útirány: Váci út, Vörös442