Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

bői az világosan kitűnik, hogy a Pardely-családnak még a felsorolt „állami támogatások" ellenére sem maradt más választási lehetősége mint az „illegális áttelepülés". 1919. május 1-én Weltmann Arthur szónokolt Újkécskén, de az ő által elmondott beszéd szövege nem maradt ránk. Az Pardelyéhoz hasonló értelmű lehetett, mert ő is elvesztette állását, és egy évig kellett börtönben „laknia".

17 Volt olyan eset is, amikor sem „bűnvádi", sem „fegyelmi" eljárást nem indítottak a tanítónő ellen, de az elrendelt „igazolási" herce-hurca sokban hasonlított egy fegyelmi vizsgálatra, ill. azzá válhatott, özv. Sarudyné tanítónő ellen az igazolási eljárás során annak gyanúja merült fel, hogy a kommunizmus híve volt. „Kommunista elveket vallott és, hogy Szatmáry Sándor, a hírhedt újpesti kommunista vezér feleségével belső barátságban volt..." Az igazolási eljárás átalakult fegyelmivé. Sarudyné szerencsésnek tekintette helyzetét, mert állását megtarthatta, s eredményesen védekezhetett, amit a főispán 1921. február hó 5-én kelt határozata bizonyított: „... felmentettetik és a kommunizmus alatt tanúsított magatartása igazoltnak vétetik."

18 Szolnokiné Holecz Erzsébet alsóhernádi tanítónő nem várta meg a „törvényes eljárás" végeredményét, 1920. szeptember hó 23-án lemondott állásáról. „. . . 1919. augusztus hó 10-én pedig rendetlen ruházatban, mezítláb ment végig a falun s a feletti dühében, hogy kommunista férjét letartóztatták, szidalmazta a hatóságokat, lázította a népet."

19 A tanítónő jól tudta: az augusztusi „mezítlábosságot" még valahogy bocsánatos „bűnné" lehetett volna „szelídíteni", viszont a kommunista férj, a hatóságokra tett megjegyzés közül az egyik is elégséges alapnak számított állása elvesztésére. Végh Antal kispesti illetékességű és lakos, kispesti polgári iskolai tanár búcsút mondhatott tanári állásának, s 1920. január hó 15-én 8 havi börtönt is kapott, mert az intézetben a diákoknak tartott szociológiai és ismeretterjesztő előadásokon a következőket mondta: „A burzsoá pénzzel mindent hatalmába kerített, eddig csak a burzsoák fürödhettek, most már a szegényeknek is lehet benne részük, a szegény emberre nagy adót vetnek ki, felépítik a nagy házakat, de abban szegény ember nem lakhatik, ha szép épületeket látunk nem jut eszünkbe, mennyi proletár verejték tapad ahhoz, a burzsoá olyan, mint egy festmény: messziről szépnek látszik, de közelről nézve látjuk a durva vásznat."

20 A ráckevei községi iskolaszék szeptember hó 15-én tartott gyűlésén még megállapította: „Kovács Sándor igazgató tanító szintén a kommunizmus híve volt, tagja lett a szocialista párt vezetőségének, tagja a községi direktóriumnak ..." Letartóztatták. Kollégái szerethették a direktorukat, mert a ráckevei községi elemi népiskola tanító-testületének 1919. dec. hó 12-én tartott rendes ülésén — amin az igazoló eljárást tárgyalták — megállapították: „Folyó évi aug. 20-án elfogták Kovács Sándort, azóta fogva van, hogy mi okból, arról a tanító-testületnek tudomása nincs." Határozott álláspontjuk „nyomatékaként" egyhangúlag elfogadták 2/1919. sz. határozatukat. „Tanító-testület megállapítja, hogy Zsögön Róbert községi tanító a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása ellen kifogást emel .. .Kovács Sándor igazgatóra vonatkozólag a tanító-testületnek nincs kifogása. Hazafias, politikai, erkölcsi magatartása ellen kifogás nem merült fel..." A tanítótestületi ülést a helyettes igazgató-tanító vezette!! A két „megítélés" hosszú csatát vívott egymással, de az 1922. okt. 27-én született miniszteri döntéssel a tanító-testület határozata győzedelmeskedett: „ . . . a terhére rótt fegyelmi vétség és annak következményei alól felmentem."

21 430