Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

Erdődi Mihály 33 éves, Tököl községhez tartozó Szilágyi-telepen dolgozó tanítónak viszont 1922. július hó 19-én kelt „elmozdító" határozatot kézbesített a posta, mert: „.. .a Szilágyi-telepen 1919. április elején gyűlésen mint a munkástanács tagja és jegyzője a kommunizmust dicsőítette."

22 Lajosmizsén szomorú napokat élhetett 1919. augusztusától Buday Aladár tanító és családja. Budayné Cserh Stefániát 1920. évi aug. hó 1-én saját költségére más állomáshelyre való áthelyezésre ítélték. „Buday Aladárné vétkessége abban nyilvánul, hogy nem vonult vissza kötelességéhez híven mindentől, amit elkerülhetett volna ... "Tehát: semmi érdemlegeset nem tudtak „bűnéül" felróni ennek a büntetlen előéletű tiszteletben álló, 42 esztendős, több gyermekes családanyának, azonkívül, hogy férje a lajosmizsei direktórium elnöke volt. Az ügy aktái között csak 1920. és 1921-ben felvett jegyzőkönyvek találhatók. Lajosmizsén keltezték az 1920. május hó 18-án felvett jegyzőkönyvet: „Buday Aladárné előadja: Hegedűs tanító nekem halálos ellenségem ő hurcoltatott el engem, hogy lakásomba bekültözködhessen ... nevezett tanító második megveretéssel is megfenyegetett, ha a lakást neki át nem adom.. . . Mihlovics Ernő előadja, hogy tiltakozom úgy a magam, mint pedig a többi gyanúsított iskolaszéki és tantestületi tagok nevében, hogy a mi befolyásunkra verték volna meg vagy vitték volna el Buday Aladárt és nejét. ... mert mindenféle rendfenntartó szerv már jegyzékszerű feljegyzéssel bírt az ő tevékenységükről." Már korábban említést nyert, hogy az ügy aktái közt nem szerepeltek az adott ügyben 1919-ben keletkezett iratok. Ilyen akták — feltehetően — 1920ban sem lehettek az „ügydarabhoz" csatolva — amiről Mihlovics Ernő jól informált lehetett — mert ennek tudatában nyugodtan tiltakozhatott, hiszen a lajosmizsei iskolaszék augusztus vagy szeptember hónapban kelt jelentése nem lehetett köztük. Ugyanis arról „elfeledkezett" nyilatkozni a tiltakozásában, hogy a miniszter körrendeletére Lajosmizsén készült avagy nem jelentés. Ezt pedig — bizonyára — nem véletlenül „felejtette el". „Érdekes" beismerést tartalmazott a vármegyei közigazgatási bizottság ülésének 1921. febr. 10-én keltezett jegyzőkönyve: „... mert terhelt a letartóztatása, megverettetése s hosszú felfüggesztésben lételével a terhére rótt cselekményeket immár eléggé megbűnhődte."

23 Kár, hogy a bizottság tagjai közül — a „szilárd törvényes rend" alapján állók közül — senki nem vállata, vagy ítélte el egy 42 éves asszony „szilárd jogi alapon" történő megveretését, kínzását. A fegyelmi eljárás, majd a tanítói állás elvesztése néha még az inkább ellenforradalmi beállítottságúakat is sújtotta. Bánhidy Gyuláné, született: Csőry Piroska dunavecsei áll. elemi iskolai tanítónő ellen 1919. november hó 13-án rendelték el a fegyelmit, mert énekelt azon az estén, amikor Szamuelly Dunavecsére érkezett, valamint: „Igaz Józsa és Begedy Béla kommunista érzelmű tanítónő ill. tanító kartársaival állandó jóviszonyban állott ..." A személyi kapcsolat kérdését azonnal meg lehet érteni, ha tudjuk, hogy Igaz Józsa tanítónő Csőry Piroska egyik közeli rokonának 18 éves lánya, aki Csőry Piroskáéknál lakott. Az „énekszó" jelentette a bonyolultabb dolgot. Ugyanis ugyanabban az időpontban hangzott fel az énekszó Csőry Piroska tanítónőéknél — ami egyébként minden este felhangzott, mert a fiatal unokahúg énekelt — amikor Szamuellyék Dunavecsére érkeztek. „.. .sejtelmem sem volt arról, hogy Szamuellyék megérkeztek Dunavecsére, én csak akkor tudtam ezt meg, amikor úgy este 10 óra körül bejött hozzánk Désy István azzal, hogy nem tud lefeküdni, mert meg van ijedve — elmondotta, hogy Szamuellyék jöttek meg este 9 óra körül, sokukat elfogtak s beterelték őket a községházára, — köztük a férjemet is. ... Körülbelül félóra múlva jött Jeges István községi szolga ... a 431