Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

közhivatalnoki viszony természetéből kifolyólag tanítói állását már elvesztette, s így a vétkesség fegyelmi úton való megállapításának helye nincs." Pardely István letöltötte két év börtönbüntetését, majd szabadulása után illegálisan elhagyta Magyarországot. Feleségével kapcsolatosan készült akták közt található több Pardely Istvánra és családjára vonatkozó anyag. 1919. január 21-én mint a helyi szociáldemokrata párt elnöke a következő beszédet tartotta: „Világszabadság! Ez szép szó mindenkinek tetszik, aki a szabadságért harcolt és harcol; de nem tetszik azoknak, akik embertársaikat rabigába akarják hajtani. Földmunkások és kisgazdák szövetsége a nagy tőke ellen dolgozik, a kisemberek érdekében megmozdít minden követ, hogy boldogulhassanak. Vannak olyan kisgazdák, akik összetévesztik az eszméket és vissza akarnak menni a járomba az ezerholdasok táborába, mert azt hiszik, hogy a szociáldemokrata párt és munkásai és kisgazdái az 500 holdon aluli birtokokat is fel akarják osztani. Ilyen téves gondolatoknak ne üljenek fel, mert csak a szociáldemokrata párt egyedül képviseli az ő érdekeiket. Csak a földmunkások és kisgazdák szövetségében van az igazi demokratia. Csak mi tudjuk azt, hogy minden ember az Isten képére van teremtve és minden ember lelkileg egyforma és a mi testvérünk. A szociáldemokrata párt mindenütt tanít, mindenki érdekeit képviseli, szívén hordja az összes testvérek bajait, és azokat orvosolni is fogja; ha összetartunk. Leghőbb kívánságunk az, hogy minden ember boldoguljon és mindenkinek meglegyen az ő köréhez mért jövedelme, mert minden tagunk lelke tükör, amelyben minden igaz tagtársunk önmagát látja meg. Fel a szabadságharcra, fel, fel testvérek, napszámosok és kisgazdák! Ide csoportosuljatok mellénk a szociáldemokrata párt zászlaja alá, ez a megváltónk, többé mi sem leszünk rabszolgák. Egyenlő legyen a napszámos, a kisgazda, a hivatalnok. Mindnyájan egy cél felé törjünk: ez a cél a hazánk és polgárainak szabadsága. De vigyázzatok! Hajdan a parasztot, a tanítót a főpapok és a főurak menybéli boldogsággal fizették, illetve ígértek nekik túlvilági örömöket akkor, amidőn a családjuk éhezett, sőt éhen is halt. Kisgazdák még most is vissza akartok térni a sötétség országába? Még most is oda akartok menni a járomba. Hiába ontották vérüket fiaitok és fiaink. Még most sem tanult eleget a magyar! Akiben lélek van, ez a lélek bosszúért kiált fel a kiömlött magyar vérért, amely vér pirosra festette Galícia, Doberdó és a Szerb határokat. Minden ország a magyar nép a kisgazdák és a munkások vérével van behintve. Ez a vér egyesítsen minket egy testté és egy lélekké, mondjuk ki közösen fiaink elhullott vére fölött, hogy szociáldemokraták leszünk, szabadságunkat nem adjuk fel. Minket Isten úgy segítsen!!" Nem maradt fenn jegyzőkönyv a gyűlésről, de a beszédet nyilvánvalóan a lakosság megnyerése érdekében írta és mondta el Pardely István, következésképpen az akkori „tömeghangulat" tükröződhetett benne, s a megye legtöbb településén valószínű, hogy ehhez hasonló beszédek hangozhattak el. Egy későbbi jelentés tájékoztat a család sorsáról: „Tekintetes Közigazgatási Bizottság! ... Pardely Istvánná ... szeptember hó 4-én minden bejelentés nélkül családjával és ingóságaival községünkből a cseheknél tartózkodó férjéhez költözött. ... Nevezett tanítónő Alfonz gyermeke szintén atyjához szökött 1921-évben, ki a magyar államkincstár terhére a katonai iskolában a katonai pályára neveltetett — és aki most a cseh hadseregben mint tiszt szolgál. Melánia leánya, aki az államkincstár által a kecskeméti gazdasági szakiskolát ingyenesen elvégezte — a nyár folyamán szintén atyjához költözött. ... Nevezett István nevű fia, aki tanító ... jelenleg állás nélkül van — még itt tartózkodik. ... Űjkécske, 1922. szeptember hó 18." A jelentést a jegyző és az iskolaszék elnöke írta alá, ami429