Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

novich Jolán, Rigó József és Rigó Aranka tantestületi tagok. Korábban Francia Kis Jánost Kiskőrösre helyezték át, így a tanítással „... 6 tanerő ... a 6 telepen felállított 6 tanteremben ..." foglalkozott. Megállapították, hogy iskolájukban a beiratások 1918. szept. hó 30-tól október hó 8-ig „... történtek meg kis részben, míg nagyobb részben csak január havában." Beiratkozott 356 mindennapos és 60 ismétlő tanköteles tanuló. Az előző tanévben ugyanez a szám 415 illetve 88 volt. „Ha tekintetbe vesszük, hogy mindennapos tanköteleseink száma az 500-at az ismétlő köteleseké a 200-at meghaladja, ez olyan csekély eredmény, mely leginkább a lábbelinélküliségben és a ruhátlanságban nyer legfőbb magyarázatot." „.. .a téli és a tavaszi hónapokban ... a növendékek 60 — 70%-a egyáltalán nem járhatott iskolába ... úgy, hogy az egyik iskolába egy növendék sem, míg a többibe 2—15 növendék járt csak a tavasz utolján és a nyár elején." A valójában néhány hónapig tartó „tanítási" idő alatt tekintélyes mennyiségű félnapot hiányoztak az iskola tanulói. „... az összes mulasztott félnapok összege : 26.890 volt, ebből igazolt 21.351 félnap, 5.539 pedig igazolatlan." Az elért tanulmányi „eredmény" kizárólag „bukott" vagy „nem bukott" értékeléssel jellemezhető. Akik egyáltalán „osztályzatot" kaphattak, azok közül „nem felelt meg" értékelést érdemelte a következő iskolák tanulóinak %-a: Központi I—II. fiú osztályban 17%, Központi III. - IV. fiú osztályban 17%, Központi leány I.—II. osztályban 19%, Központi leány III.—IV. osztályban 20%, Az alvégi iskola I.—IV. osztályban 30%, A felvégi iskola I.—IV. osztályban 18%, A fehértói iskola I.—IV. osztályban 15%. A majsai úti iskolában nem volt „bukdácsolás", mert a tanterem a tanév teljes ideje alatt a községi magtár feladatát látta el. A testület 10 rendes és 1 rendkívüli „gyűlést" tartott. „... növendékeink évzáró vizsgálata június hó 14-én tartatott meg, a Vármegyei Műv. Oszt. hozzájárulásával; amennyiben a közokt. népbiztosság azon rendeletét, hogy az évzáró vizsgálatok csak július hó 12-én tarthatók meg, a növendékeknek iskolából való kimaradása miatt nem lehetett megtartani." Valamit azért mégis megvalósítottak a rendeletből, mert a tanévzáró ünnepélyt nem a „vizsgálatokat" követően, hanem csak július hó 15-én rendezték meg. Számotadtak a tanítók „szociális tevékenységéről" is : „... Rigó János, Rigó Anna és Török Péter a falusi művelődési osztály tanácstagja, Török Péter a járási és megyei tanács tagja és a falusi direktórium tagja volt kezdettől fogva július hó 7-ig ..." Mezitlábos, „hiányos ruházatú" gyerekek tömegének közvetlen közelében élő tanítók sorsa nem lehetett valami „rózsás". Egy másik iskolában, a kunszentmiklósi II. sz. körzeti áll. elemi népiskolában 1922. évi november hó 21-én „tanítói gyűlést" tartottak. Pál Lajos igazgató-tanítóval együtt kilencen alkották a tantestületet. A felvett jegyzőkönyvben rögzített általános „tanulmányi- és helyzetkép" lényegében megegyezik az előzőekben leírtakkal, csak néhány dologra vonatkozóan részletesebb bepillantást biztosít. Balázsy Ernő (Bodakút) tanító jelentette: „... Öt nap volt szénszünet, öt nap szünet volt a kályhacső hiánya miatt, három pedig az iskola meszelése miatt .. ."

8 A tanítást eleve csak október hó 3-án kezdhette el, mert akkor foglalta el álláshelyét. Hübner József tanító ugyancsak Bodakútról : „... 2 nap tankötelesek összeírása, 3 nap mesze423