Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben

1892. sz. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, illetve kereskedelemügyi miniszteri rendeletek, továbbá a 62616/1877. sz. pénzügyminiszteri rendelet. A rendeleteket közli az Ipari Törvénytár I. köt. Bp. 1898. 16. Kamarai illetéket már az 1868-as kamarai törvény előtt is kellett fizetni az iparosoknak és kereskedőknek. Egy erről szóló kimutatás található 1863-ból a Pesti járás monori kerületének 219/1863. sz. közig, iratában. Eszerint a járás területén élő iparosok és kereskedők a kereskedelmi és iparkamara részére 132 forint 25 krajcárt fizettek illeték gyanánt. Az összeget mindenütt a községi bíró szedte be, majd egy névjegyzék kíséretében - mely a községben élő iparosok és kereskedők adatait tartalmazta — a főszolgabírónak juttatta el. Innen a pénz és a névjegyzék az alispán közbejöttével a pest-budai kereskedelmi és iparkamarához került. A kereskedők és iparosok a kamarai illetéket a közkereseti és jövedelmi adójuk nagysága után fizették. Ennek megállapítása a cs. kir. kereskedelmi miniszter 1859. okt. 30-án kiadott 20303/685. sz. rendelete alapján történt, melynek figyelembevételével a pest-budai kereskedelmi és iparkamara 1862. ápr. 30-án egy nyomtatott jegyzetben 10 osztályba sorolta az iparosokat, illetve kereskedőket az általuk fizetett adóösszeg alapján. PmL. IV. 291-b. 219/1863. 17. Azt, hogy a törvényhatóságok a szabályrendeletek elkészítésénél tekintsék mintának a Pest város által már elkészítettet, az ipartörvény végrehajtása tárgyában kiadott 3771/1872. sz. miniszteri rendelet is ajánlatosnak tartotta. 18. OL-K 168-1874-9-8.; PmL. IV. 363., PPS vm. Törvényhatósági Bizottsága jegyzőkönyve : 91/1874. és 626/1874. kgy. sz.; PmL. IV.476. PPS t.e.vm. iparügyi szabályrendelete 1873. 19. PmL. IV. 363. PPS vm. Törvényhatósági Bizottsága jegyzőkönyve: 260/1874. kgy. sz. 20. Ebben az alábbi rovatokat kellett kitölteni: a bejelentés napja; a bejelentő neve és lakhelye; a község neve, ahol az ipart gyakorolni akarják; az iparág; az iparigazolvány száma, kelte; avagy a megtagadás oka. 21. Az adóhivataloknak az adó kivetése miatt volt szükségük ezekre az adatokra. 22. PmL. IV. 366. PPS vm. alisp. 2746/1876. sz. ein. közig. ir. (9157/1877.) 23. Uo. 24. Uo. (17209/1877.) 25. Uo. 26. Uo. (Kecskeméti alsójárás szolgabírójának 1151/1877. sz. jelentése.) 27. Uo. 28. A váci mészáros céh ipar társulattá alakulását részletesen ismerteti Eeperjessy: im. 276. 1. 29. PmL. IX. 253. Zsámbéki egyesült kovács és bognár ipartársulat alapszab. 12. §. 30. PmL. IV. 366. PPS vm. alisp. 1312/1875. sz. ein. közig. ir. (12198/1875.) 31. Mig 1872 előtt mintegy 3000 céh volt az országban, 1878-ig csupán 1275 ipartársulat alakult kb. 69 ezer taggal. Magyarország története 1848—1890. lm. 934.1. 32. Mudrony Soma: Iparpolitikai tanulmányok a hazai ipar emelése tárgyában, Bp. 1877. 74. 1. Itt olvashatjuk, hogy a könyv megjelenéséig az egész országban csupán egy iparbizottság alakult, az is csak névlegesen. 33. Ez az egyesület még a reformkorban alakult, majd az 1850-es feloszlatása után 1867-ben ötvös József elnökletével újjászerveződött. Elsősorban felvilágosító és mozgósító tevékenysége volt jelentős, melyet az iparosodás előmozdítása érdekében fejtett ki. 1868-tól lapjuk is volt, az „Anyagi Érdekeink", mely 1880-tól „Magyar Ipar" cím alatt jelent meg. Az Országos Iparegyesület számos gyűlést, értekezletet szervezett az ipar támogatására (1872: első magyar közgazdasági gyűlés; 1881: országos gyáripari értekezlet; 1872 és 1879: országos iparosgyűlés; 1887 és 1890: ipartestületek országos értekezlete). Ezen kívül számos helyi és országos gazdasági kiállítás szervezésében is kezdeményező volt. Magyarország története 1848 — 1890. lm. 934-935.1. 34. Mudrony: im. 75.1. 35. PmL. IV. 366. PPS vm. alisp. 577/1876. sz. ein. közig. ir. (5987/1876.) 36. Míg az iparban foglalkoztatottak országos aránya az 1870-es népszámlálás adatai szerint 4,52%-os volt, Pest megyében a lakosság 10,24%-a élt az iparból. Igaz viszont, hogy ez a kedvező érték főleg Pest (20,92%) és Buda (13,93%) nagyfokú iparosodásának volt köszönhető. A fenti két város és Kecskemét leszámításával is magasabb volt a megyei arány (5,58%) az országosnál. Az iparral és kereskedelemmel foglalkozók együttes aránya ekkor 13,01% volt Pest megyében. Pesté külön 27,30%, Budáé 18,49%, Kecskemété 9,58%. A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei, Pest, 1871. 255-256. és 336.1. A gyárak, üzemek számának tekintetében is kedvező volt Pest megye helyzete. 1873-ban 218 kisebb-nagyobb gyár, ill. üzem működött itt, míg pl. a hasonló nagyságú Bács megyében 416