Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben

számuk a százat sem érte el (97), ebből is 44 pálinkafőzde volt. A megye adataiban itt is benne foglaltatnak a pesti és budai üzemek. Magyar statisztikai évkönyv 2. évf. Bp. 1874. 250— 255.1. 37. Egy rövid ideig, 1878-tól 1884-ig harmadfokú iparhatóságként a közigazgatási bizottságok működtek. Erről a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 9027/1878. sz. rendelete intézkedett. Ugyanezen miniszter ezt a rendelkezést a 46966/1884. sz. rendeletében hatálytalanította, és az új ipartörvény életbe léptétől kezdve a harmadfokú iparhatóság újra a fenti miniszter lett. Mindkét rendeletet 1. az Ipari Törvénytár I. köt. Bp. 1898. 606-607. 1. Az 1884-es ipartörvénnyel kapcsolatos fontosabb rendeletek megtalálhatók ebben a kötetben. A későbbiekben, ha külön nem jelzem, a második ipartörvénnyel kapcsolatos rendeleteket ebből a kötetből idézem. 38. Ezen összegen legalább annyi III. osztályú kereseti adót értettek, amennyit az illető választási területen e célból az iparhatóság meghallgatása után megállapítottak. 39. L. 32947/1884., 42816/1884., 52211/1885. sz. rendeleteket. 40. Mivel a jegyzőkönyvek felterjesztése sokszor több hónapos késést szenvedett, és a benne foglaltakkal kapcsolatban ritkán történt az első, illetve másodfokon intézkedés, a kereskedelemügyi miniszter a 17662/1890. sz. rendeletében utasította a másodfokú iparhatóságokat, hogy az iparhatósági megbízottak ülésén felvett jegyzőkönyveket 8 napon belül mutassák be az első fokú iparhatóságnak; ott azt vizsgálják meg, és saját hatáskörükben intézkedjenek. A tárgyalást nem igénylő jegyzőkönyveket az első fokú iparhatóság köteles volt 14 napon belül a másodfokú iparhatóságnak megküldeni, a visszatartott jegyzőkönyvekkel kapcsolatban pedig közölni tartozott, hogy milyen intézkedést foganatosított. A jegyzőkönyvek végül a másodfokú iparhatóságtól — saját jelentésük kíséretében — kerültek a minisztériumba. 41. Az iparhatósági megbízottak működésének részletes szabályozására 1. a földm velés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 9909/1885. sz. rendeletét. 42. Ezt a második ipartörvény 175. §-a írta elő. Az ipartanács alakításával kapcsolatban 1. a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 25419/1884. sz. rendeletét. 43. OL-K 168-1884-9-25419. (PPSK vm. Közig. Biz. 2036/1884. sz. jelentése.) 44. Idézi Ballagi Béla: Az ipartörvény magyarázata, Bp. 1886. 194.1. 45. Földmívelés-, ipar- és kereskedlemügyi min. 39266/1884. sz. rend. III. fejezete. A személyi adatokon kívül a munkakönyv tartalmazta a munkaadó nevét és foglalkozását, a munkábalépés, illetve kilépés napját, a munkakönyv tulajdonosának foglalkozását, a munkaadó bejegyzéseit, az iparhatóság igazolását a munkaviszonyban beállott változásokról. Belenyomtatták még a munkakönyvbe az ipartörvény megfelelő §-ait a segédekről, a gyári munkásokról, az ipartestületekről, az ipartársulatokról, továbbá a kihágásokról és ezek büntetéséről. 46. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi min. 11779/1888. sz. — PPSK vm. alispánjának küldött — leirata egy ilyen ügyben hozott harmadfokon ítéletet. Az alispán (5922/1887.) másodfokon 20 forint pénzbüntetésre ítélt egy ceglédi kőművessegédet. Harmadfokon az ítéletet megváltoztatták, a segédet a munkakönyv megszerzésének elmulasztásáért kiszabott büntetés alól felmentették, mert „a munkakönyv megszerzéséért nem az iparossegéd, hanem annak munkaadója tartozik felelősséggel, s az e tekintetben elkövetett mulasztás miatt az 1888. évi XVII. törvénycikk 157. §-a értelmében csakis a munkaadó büntethető". Közli az Ipari Törvénytár I. lm. 213-214.1. 47. Földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi min. 39266/1884. sz. rend. 2. §. Közel ötven iparág tartozott ide, mint pl.: az asztalos, bádogos, borbély, cipész, hentes, kovács, lakatos, mészáros, órás, sütő, szabó iparok. A későbbiekben még idekerült néhány, pl.: a takács, fazekas, vésnök ipar. A képesítés igazolásán kívül engedélyt is kellett szerezni a következő mesterségekhez: ács, építőmester, kőműves, kőfaragó, kéményseprő. Uo. 3.§. 48. PmL. IV. 403. a. PPSK vm. Törvényhatósági Bizottsága jegyzőkönyve: 116/1885. kgy. sz. A városok is elkészítették szabályrendeleteiket, Szentendre pl. a kéményseprő iparról szóló szabályrendeletét néhány nappal korábban (1884. dec. 30-án) készítette el, mint a megye. A minisztérium ezt a szentendrei szabályrendeletet 1885. szept. 19-én hagyta jóvá (18407/ 1885.). PmL. IV. 476. Szentendre szabályrendelete a kéményseprő iparról. 49. PmL. IV. 408. PPSK vm. alisp. 714/1884. sz. ein. ir. 50. PmL. NkO. IX. 232. Alberti kerületi ipartársulat jegyzőkönyvei 1884-1907.; Irsai vegyes ipartársulat jegyzőkönyvei 1873-1898.; Alberti-Irsai ipartestület 1909. január 6-i jegyzőkönyve. 51. A miniszter ilyen esetben még az ipartestületet is feloszlathatta. 417