Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kállay István: A levéltárak a törvényalkotás tükrében

dóri levéltárnak kell átadni. Ez azonban sohasem került végrehajtásra, mivel ekkor a hatalmi viszonyok már az uralkodó javára billentek.

15 Mindez azt is mutatja, hogy a feudalizmusban a levéltárak csaknem kizárólagos hivatása a fenntartó érdekeinek a szolgálata, jogainak védelme és zavartalan működésének a biztosítása. A levéltárak titkosak, zártak voltak, az általuk őrzött iratokat csak a levéltárfenntartó használhatta, vagy akinek kivételesen lehetővé tette. A levéltári funkciók közül ebben a korban az igazgatási állott az előtérben. Ugyanezt mondhatjuk el egy másik alapvető önkormányzat, a városok levéltárairól is. Az iratkezelésről, levéltárról városaink már korán statútumokat alkottak. Besztercebánya pl. 1555-ben elrendelte a városi levéltárban lévő iratok lajstromozását. Kassa 1563-ban intézkedett a levelek rendezéséről, register készítéséről és a városi kincstárban való őrzéséről. Iratokat csak a bíró vagy a tanács akaratával, tudtával lehetett kiadni. 1590-től a városi privilégiumokat és más titkos dolgokat nem egy, hanem a legöregebb három emberre és a bíróra bízták. 1607-ben már a tisztségviselőknek és a tanácsosoknak egyaránt volt kulcsuk a szekrényhez; így a felelősséget is közösen viselték. 1640-ben rendelték el, hogy az iratokat a városházán, az archívumban kell őrizni és jegyzékelni. 1687-ben fel is sorolták, hogy az osztályigazítás-, eladás-, adósság- és testamentumleveleket kell a kassai archívumban őrizni. 1697-ben előírták a privilégiumok, donatiok, metalis és reambulatoria levelek és egyéb akták rendezését, registrumba vételét és biztonságos őrzését: „Akiket Isten notariusi és registratori tisztbe helyezett, minden actákat jó prothocollatioba vegyenek, a determinatiokat is vegyék prothocollumba". 1718ban Kassán egy ládát szereztek be, amelyet két zárral láttak el és a városházán őriztek.

16 Pécs város 1723-ban alkotott statumot a levéltárról. Előírták, hogy a legfontosabb eredeti iratok és dokumentumok városi pecsét alatt zárva maradjanak. Ha ki kell nyitni, akkor két tanácsos és négy polgár legyen jelen. Ugyanebben az évben rendelte el Esztergom város az iratok, kiváltságlevelek összeírását és jó rendben tartását. Szeged 1725-ben rendelt három thesaurust az adománylevelek és privilégiumok biztonságosabb őrzésére. Mindegyiknél volt egy-egy kulcs; negyedévenként vizsgálták és nézték meg a leveleket. Sopron választott községe 1727-ben nagy örömmel látta, hogy a régen óhajtott levéltár berendezése megkezdődött. Hogy az öröm még nagyobb és teljesebb legyen, tovább kell folytatni a munkát. Pest 1742ben, a háborús időkre való tekintettel, kiváltságleveleit több példányban leirattá és különböző helyekre küldte el, hogy valahol megmaradjon, ha az eredetiek tönkre mennének.

17 Székesfehérvárott 1703-ban hallunk először a budai kamarai adminisztráció által a bíró mellé rendelt registratorról, aki a tanácsháza tatarozása idejére a Fekete Sas fogadóba költözött. Fő feladata a városi számadások rendezése és ellenőrzése. 1729-ben a városháza folyosóján (vulgo Gang), az akták biztonsága érdekében, vasablakokkal és ajtóval ellátott levéltárat építtettek.

18 1745-ben Székesfehérvár „Sigil der Königlichen Statt Stuhlweissenburg" feliratú pecsétjét a levéltárban őrizték. De őriztek ott pénzt is. 1753-ben pl. Panitz Pál a bécsi utazás céljára felvett 1100 Ft-ból 710-et fizetett vissza, amit a levéltárban helyeztek el. 1768-ban a levéltárban lévő 216 Ft-ot a városi jegyző a kamarási pénztárba fizetett be. A kamatra ki nem adott pénz a levéltárban hevert (in Archivo istius sine fructu depositum haeret). 1763-ban érkezett meg a helytartótanács leirata : a nemesleveleket a levéltárban ajánlatos elhelyezni.

19 35