Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Kállay István: A levéltárak a törvényalkotás tükrében
A városi levéltárnoki hivatalt 1793-ban Latinovics János királyi biztos intézkedése folytán hozták létre. Ezt előzte meg 1788-1789-ben a levéltári helyiség berendezése. 1788 szeptemberében engedélyezte a kamarai adminisztráció, hogy a városi levéltár javításához és a berendezés beszerzéséhez a város lépéseket tegyen, de „gazdaságosan kell eljárni". Az addigi két szekrény helyett ekkor a város ötöt csináltatott. 20 A szekrényeken kívül bőrzsákokat is használtak az iratok tárolására. A levéltár ablakára vasrácsot szereltettek. A városi Tanács azt is mérlegelte, hogy a tanácsháza épületében lévő boltokat nem adja bérbe, hanem levéltár céljára fordítja. Mivel azonban a boltok kicsinek bizonyultak, ettől a szándékuktól elálltak. 21 1815-ben rendelte el a helytartótanács: a városok szüntessék meg, hogy a jegyzői hivatalnak külön almáriuma van, ahol némely írásokat külön tárolnak. Ezt el kell törölni, minden írást a jegyzőkönyvbe felvenni és határozni róla; az iratokat a többi városi iromány közé kell helyezni és ott tartani. Egyik tiszt se tartson magánál irományokat. A tanácsi elintézés: „Egyik sem szokásos a városban, miheztartás végett feljegyeztetik". 1819-ben a számadásokhoz tartozó dokumentumok elhelyezéséről külön gondoskodtak. 22 Már fentebb is láttuk, hogy a levéltárat nemcsak az iratok őrzésére, hanem kincstárként is használták. Erre néhány példa: 1788-ban 57 darab régi ezüstpénzt találtak a fehérvári városi levéltárban, amelyeket megvizsgálásra a helytartótanácshoz küldtek fel. Ugyanebben az évben egy özvegyasszony panaszolta: elhalt férje 28 000 Ft-ot és ezüstnemüt helyezett el a levéltárban, amit nem talál. 1795-ben a városi levéltárban helyezték el a herceg Batthyány Lajos által 5000 Ft-ról kiállított biztosítéklevelet. 23 1824-ben a „levéltartó" kérte, hogy minden letisztázott jegyzőkönyv a levéltárba kerüljön. Ezt a tanács el is rendelte. Ugyancsak a levéltárba tették a helytartótanács parancsolatai mellett lévő hirdetmények egy-egy példányát. A városi jegyzőkönyveket kincs gyanánt őrizték a levéltárban. 24 1836-ban hozott a tanács határozatot arról, hogy az 1830. évi törvény szerint a lelkipásztorok által vezetett házassági, születési és halotti anyakönyveket a városi levéltárba kell bekérni. 25 A levéltár legfontosabb munkája az iratok rendezése és jegyzékelése volt. A helytartótanács 1776-ban rendelte el, hogy a jegyző évente registrálja az iratokat (erre azért volt szükség, mert korábban még az adó-iratok sem voltak rendben). A következő évben megtiltották, hogy a jegyző, a levéltár rendezéséért pénzt kapjon, mivel az hivatali kötelessége. 26 A helytartótanács 1785 májusában rendelte el a levéltárban őrzött iratok regesztázását, a jegyzőkönyvi lapok számozását, a protestatiok, az úrbéri kérvények és a pénztárra vonatkozó iratok bejegyzését. A rendezésre szükség is volt, mert még 1787-ben is azt olvashatjuk, hogy az iratokat a levéltárban uralkodó rendetlenség miatt nem lehetett megtalálni. 27 1788-ban a királyi biztos három tárgyi (politikai, bíráskodási és gazdasági) csoportba, ezen belül időrendbe rakatta az iratokat. A rendezés befejezése után elenchust kellett készíteni. A főjegyző hangoztatta a rendezés fontosságát, de magáról a munkáról semmi közelebbit sem mondott. Megjegyezte, hogy gyakran keresnek iratokat a levéltárban. Ugyanebben az évben a főispán engedélyezte egy alkalmas személy felvételét a levéltár registratiojára. Határidőt azonban nem kötöttek ki. 28 36
