Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Horváth M. Ferenc: Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848–1860
A tisztiszéket 1852 januárjától már nem hívták össze, mivel az egyházi tized és az úrbéri szolgáltatások megszűnése, a bérletrendszer kiterjesztése miatt, illetve ezzel ellentétes folyamatként a majorsági gazdálkodás kiszélesítésére való törekvés során az egyéni vezetés nagyobb hangsúlyt kapott. Az uradalmat érintő felsőbb utasítások végrehajtása, a gazdálkodás összefogása, megszervezése és egybehangolása egy személy, a jószágkormányzó kezébe került. Hivatalok A főtiszti hivatal élén a prefektus (főtiszt, bonorum et iurium director, igazgató, Güter Präfektor), 1846 januárjától Bubla Ágoston állt, aki főtisztté való kinevezése előtt az uradalom ügyészi, majd főügyészi teendőit végezte. Bubla Ágostont csak ideiglenesen bízta meg a kamara a birtokok vezetésével, ezért rangja előtt mindig szerepelt a „helyettes" megjelölés. 35 1817-ben a kamara rögzítette a megüresedett egyházi benefíciumokat vezető prefektusok feladatait. Ezt a rendelkezést átírva szabályozta Nádasdy Ferenc püspök 1839-ben az uradalmi főtiszt tevékenységi körét. 36 A kamara 1848-ban kiadott 10.711 sz. rendeletével meghagyta a főtisztnek, hogy „az uradalmi tisztség a jobbágysággal jól és szelíden bánni, minden erőszakoskodástól szigorúbb bánásmód által bizalmatlanságot gerjeszthető eljárásoktól óvakodni, az uradalom épületeire és egyéb minden tulajdonára különös gondot fordítani és azokat szükséges segédeszközökkel és őrizettel ellátni utasíttatik; nem külömben melynél fogva helyettes uradalmi főtiszt úrnak az is, hogy az előforduló halasztást egyáltalán nem szenvedő rögtöni intézkedést igénylő, véletlen s előre nem látható esetekben ezentúl is a kamarai jóváhagyás reménye alatt és illetőleg ennek nyilvános fentartása s kikötése mellett belátásához képest, azokról első alkalommal jelentéstétel terhe alatt intézkedhessek, megengedtetik." 37 Ezen utasításban — figyelembe véve az 1848. évi eseményeket is — rendkívül széles hatáskört kapott a prefektus; olyan intézkedéseket tehetett saját belátása szerint, melyeket csak utólag kellett bejelentenie a kamarának. Utólagos jóváhagyás reményében terjesztette fel pl. két kertészi állás egyesítéséről szóló iratot, vagy tárgyalt vendéglő bérbe adásáról. 38 Döntő szava volt, a tisztiszék tagjai véleményének meghallgatása után, minden az uradalmat érintő személyzeti, gazdálkodási és igazgatási ügyben. Az uradalomban ellátott feladatai mellett tagja volt Püspök-és Káptalan—Vác város bel-és kültanácsának és részt vett a városi közgyűléseken. 39 Megbízást kapott „váci járási Finantz-Tiszt" minőségben a jövedelmi adók vizsgálatára alakított bizottmányban való részvételre. 40 Komáromba a várhoz kisajátított fundusok megbecslésére küldték ki. 41 A főtiszti hivatalban egy írnok és egy hajdú teljesített szolgálatot. A főtiszti hivatal a birtokigazgatás központosítása során oly módon alakult át, hogy élére a prefektusi tisztség megszüntetésével a jószágkormányzó került. Az ügyészi hivatal korszakunk elején — a birtokrendezések megkezdéséig — veszített jelentőségéből, hiszen az 1849. évi IX. te. megszüntette a földesúri joghatóságot. Az ügyészi hivatal jogi végzettségű tagjai, ha nem is ügyészi, de ügyvédi (fiscalis) szerepkörben továbbra is ellátták az uradalom jogi védelmét. Mivel a püspökség birtokai két megyében (Pest és Nógrád) voltak, ezért megyénként egy-egy ügyvéd látta el az uradalom jogi képviseletét. A két ügyvéd közül a Pest megyei illetékességi területtel rendelkező volt a rangidős. 42 351
