Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth M. Ferenc: Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848–1860

Figyelemmel kísérte a nagy jövedelmet biztosító királyi kisebb haszonvételekkel kapcsolatos ügyeket, jóváhagyta a bérleti szerződéseket, sürgette az esetleges tartozások beszedését. Nagyobb épületjavítási munkák előkészítésére az építői igazgatóságtól mérnököt küldött ki.

2B A király kegyúri jogának érvényesítőjeként egyházi tisztségeket töltött be, és az azokkal kapcsolatos javakat is ő adományozta. 1849-ben a hivataláról leköszönt Szarvas Ferenc vicarius honoráriumát szüntette meg és egyúttal elrendelte az újonnan kinevezett vicarius illetményének kiadását az uradalmi pénztárból. 1850-ben Labuda Tamás rékasi lelkész kinevezését közölte az uradalommal, vagy a veresegyházi és mogyoródi plébánosoknak ölfa kiadását engedte meg.

30 Nem utolsósorban a kamara rendszeres közvetítője volt a más országos hatáskörű szervek által kibocsátott rendelkezéseknek. A fent elmondottakból kitűnik, hogy a kamara — a „fiscus" — az üresedésben levő egyházi birtokok irányítását, szoros ellenőrzését rendkívül fontosnak tartotta. Az uradalomnak — ha utólag is — a legapróbb részletekről is tájékoztatnia kellett a kincstárt a birtokok igazgatásával és a gazdálkodással kapcsolatos összes kérdésben. A kamara magának tartotta fenn a határozathozatal jogát, rábízva azok végrehajtását az uradalom tisztjeire és hivatalaira. A tiszti ülés A tiszti ülés (tisztiszék) egyaránt működött világi és egyházi, korona és kamarai uradalmakban.

31 A jobbágyfelszabadítást követően a váci püspökség birtokainak irányításában egyetlen kollegiális testületként 1851 végéig maradt meg. Feladatát 1833-ban Nádasdy Ferenc püspök határozta meg: „Mivel az egész urad. Tisztségnek öszve Üllését és hivatalos rendelkezéseit Eő Excellentiája — legfőbb önnön távol lettében nem tsak az uradalmi gazdálkodásnak, hanem az egész uradalmi, mint törvényes, mind pedig rendes szertartó kormányának orgánumává rendelni és hatalmítani méltóztatott — ezen Urad. kormányzó Test előtt minden egyes Urad. Tiszt nem tsak csupán hivatalos, hanem erköltsi maga viseletére nézve is, ha kérdőre vonattatik azon okbul is megjelenni, s felelni tartozik..."

32 A váci uradalom hetente — szombaton — tartott tiszti ülésein rendszeresen részt vett a főtiszt (prefektus), aki egyben az elnöki szerepet is betöltötte, az ügyész, aki a prefektus távollétében az elnöki teendőket gyakorolta, a számvevő, a tiszttartó, a főpénztárnok, a kasznár, a kulcsár, a földmérő (mérnök) és a jegyző. Az ispánok részvétele rendszertelen — szükség szerinti — lehetett a tiszti üléseken, de 1824-től kötelezővé tették részükre, hogy minden „Gazdálkodó Üllés"-en részt vegyenek.

33 1841-től csak kéthetenkénti megjelenést követeltek meg tőlük, amit úgy látszik, nem tartottak be, mert 1849-ben újból ugyanerre kötelezték őket.

34 Alkalomszerűen volt jelen az alpári számtartó, az erdőmester — majd később kéthetente az utóbbi is — és az alügyész. Évente általában — a birtokigazgatás — és a gazdálkodás egészét felölelő ügyekben — ezer-ezeregyszáz határozatot hozott a tisztiszék. A napirendi pontok a következők voltak: a kamarai vagy a főtiszti rendeletek fölolvasása, tiszti jelentések és előterjesztések megtétele, haszonbérleti és adásvételi szerződések és kérelmek bejelentése. A hangsúly mindig a tisztek által előterjesztett termelési ügyeken volt. 350