Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között
a főjegyzőit Rédly Sándor, a főszámvevőit Nyári Lajos, az első főorvosit Pisztory Ferenc, az udvari kapitányit szolgabírói címmel Horváth Pál kapta. A központi törvényszék főügyésze: Tóth Lajos, a telekkönyvi osztály elnöke: Farkas Károly, telekbíró: Dell' Adami Ágoston, az árvatörvényszéki elnök: Földy János, a kecskeméti törvényszék elnöke: Illyés István lett. A megye járásainak elnevezése és területi nagysága az 1848-ban létezett osztást tartotta meg. A járások főbb tisztségviselői 1861 — 1862-ben: 1. A váci járásban: főszolgabíró: Hörl Antal — Vác székhellyel, alszolgabírák: Oberrecht Ferenc — Gödöllő, Ludig János — Isaszeg, Hering Mór — Vác; 2. A pesti járásban: főszolgabíró: Kármán Lajos — Pest, alszolgabírák: Ferenczy Ferenc — Alberti, Grabocsay Ignác — Alsónémedi, Sebestyén Károly — Dabas; 3. A kecskeméti járásban: főszolgabíró: Moravcsik György — Abony, alszolgabírák: Zlinszky Imre — Cegléd, Tormássy Benő — Tápióbicske, Jalsoviczky Béla — Nagykőrös; 4. A solti járásban: főszolgabíró: Király József — Kalocsa, alszolgabírák: Schmidt József — Hajós, Dobos Sándor — Dunavecse, Schaffáry József — Kiskőrös; 5. A pilisi járásban: főszolgabíró: Fischer Ernő — Páty, alszolgabírák: Homoky Endre — Üröm, Pollák Mátyás — Buda, Radier András — Óbuda, Ludaits Miksa — Ráckeve. 108 324
