Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

Az 1861. április 2-án összeült országgyűlésen az ellentétek még nyilvánvalóbbá váltak, a magyarok elutasították az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst, követelték egyúttal a felfüggesztett törvények helyreállítását és az abszolutista rendszer intézkedéseinek és terheinek azonnali megszüntetését. Az országgyűlésen Pest megyéből tíz képviselő vett részt, melyből öten már 1848-ban is népképviseleti alapon választott képviselők voltak. (Beniczky Ödön — a gödöllői választói kerületből, Hajnik Pál — a váci, Nyáry Pál — a ráckevei, Halász Boldizsár — az alsódabasi, gróf Teleki László — az abonyi választókerületből.) Az országgyűlést, még munkájának befejezése előtt, a császár 1861. augusztus 22-én feloszlatta, de Pest vármegye a bizottmányi jegyzőkönyvben megörökítette, hogy az országgyűlés minden tevékenységével egyetértett és intézkedéseit helyeselte.

94 A helyettes főipán, gr. Károlyi István azonban 1861. augusztus 21 —22-én arra , kapott utasítást, hogy a megyebizottmányt a kormányszékek utasításainak, rendeleteinek megtartására és végrehajtására szorítsa. Az ismét bevezetett ideiglenes állapot kihirdetése ellen Pest vármegye bizottmánya annak hangsúlyozásával válaszolt, hogy az alkotmányos alapon létrejött megyebizottmány önmagát nem oszlatja fel. A felmerülő igazgatási költségek fedezésére a megye kölcsönt kért, a tisztviselők fizetését pedig lecsökkentették.

95 A helytartótanács jelentésére a kancellária újabb határozata Pest vármegye bizottmányát azonnali hatállyal feloszlatta. A megyebizottmány ellenszegülve, augusztus 29-én azt határozta, hogy a szeptember 30-i közgyűlésen tárgyalja meg a rendelet tartalmát,

96 azonban a kancellária ennek összehívását betiltotta. A közgyűlés résztvevői ezért már szeptember 29-én gyülekeztek, de a tárgyalások megindulása előtt a „megyei tisztikarnak fegyveres hatalom általi feloszlatása" megtörtént.

97 A katonaság megszállta a megyeházát és tettleg megakadályozta az ülés megtartását. A megyebizottmány minden tagja 1861. október 1-én hivataláról lemondott. Nyáry Pál alispán a megye ideiglenes vezetését néhány hivatalnokra bízta és az ideiglenes alispáni jogkört Gerlóczy Imre főlevéltárnokra bízta.

98 A hivatalos iratokat a levéltárban helyezték el, majd a főszolgabírókat a rend fenntartására utasították. A tisztikarból a telekkönyvi és a pénztári tisztviselők maradtak csupán helyükön.

99 A m. kir. Helytartótanács 1861. október 7-i tanácsülése közölte a hivatalos leiratot, amely a „rendezett közigazgatási állapot helyreállítása "-ig az összes „megyei. .. bizottmányok... feloszlatását ezennel elrendeljük."

100

,, .. .egyszersmind meghagyjuk, hogy.. .további intézkedésig is gondoskodjanak arról, hogy.. .a'folyó közigazgatási ügyek az általunk kirendelendő új közlegek működésének megkezdéséig a' jelenlegi tisztviselők által az illető egyének személyes felelőssége alatt akkép vezettessenek, hogy a' közszolgálat félbe ne szakadjon... "

1Q1 Kapy Ede volt megyefőnök ezekben a napokban érkezett Pestre. Pest vármegye főispáni helytartójává történt kinevezése felháborodást váltott ki. A rendőrminisztériumba érkezett jelentés a főispáni helytartó elleni tüntetésről számol be: „Ma este (1861. október 17.) az Emmerling szálloda

102 előtt macskazenét készültek rendezni... A közelben levő rendőrigazgatóság épületében elhelyezett katonák riasztólövéseire azonban a tüntetők elszéledtek. Három személyt sikerült elfogni... "

103 322