Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

6. Nagykőrösi es. kir. Vegyes Szolgabíróság Lakóinak száma: 23.365 Szolgabíró: Radácsy Frigyes Segéd: Harsányi Mihály Fogalmazók: Borsitzky von Beresitz, Drietoma Flórián írnokok: Báthory István, Janitsch József és három irodai alkalmazott. A magyarországi viszonyok ismeretét nélkülöző császári hivatalrendszer és tisztségviselők elleni indulatokat jól példázza a Nagykőrösön tartózkodó cs. kir. szolgabíró és a császári pénzügyőrség 1860. december 2-án történt megrohamozása. A nagykőrösi lakosok mintegy 500 főnyi tömege elfoglalta a pénzügyőrök laktanyáját, meglincselte a fináncokat és a szolgabíró elfogására is indultak. Követelték Radácsy Frigyes cs. kir. szolgabíró lemondását és a császári tisztviselők eltávolítását. A megriadt császári tisztviselők egy része elmenekült, a többi pedig a vasúti állomásfőnökség segítségét kérte. Az indulatok megfékezésére Radácsy szolgabíró a csendőrség és a következő napon érkező lovasság beavatkozását kérte, amelynek hatására a rend ideiglenesen helyreállt, a zendülők néhány emberét elrémítésül elfogták.

72 A közigazgatási apparátus — a megye politikai passzivitása mellett — merev gépezetté vált. Bach Sándor már 1859. júniusa után eltávozott a belügyminisztérium éléről, az osztrák centralizmus kénytelen volt változtatni addigi politikáján. III. AZ ÖNKORMÁNYZAT VISSZAÁLLÍTÁSA A MÁSODIK MEGYEBIZOTTMÁNY 1860. júliusában — Benedek Lajos táborszernagy (Albrecht főherceg utóda) politikai igazgatási és országos hadifőparancsnoksági kinevezésével egyidőben — az osztrák császár megszüntette a helytartósági osztályokat (öt osztály) és létrehívta az ezek összevonásával kialakított „összpontosított helytartóság "-ot. Ferenc József császár 1860. áprilisában megígérte a megyei önkormányzat újraélesztését, de átalakított összetétellel és hatáskörrel. Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma elrendelte az udvari kancellária és a kúria visszaállítását, azaz az 1848 előtti alkotmányos hatóságokat hívta ismét életre. A régi megyehatárok felállítását elrendelte, a megyei főispánt pedig a kancellár javaslatára nevezték ki. A főispán kötelessége lett közreműködni a megyei bizottmányok és tisztikarok megalakulásánál. Az ügyintézés nyelve hivatalosan ismét a magyar nyelv lett, a községek pedig választhattak a községi ügyintézés nyelvét illetően, — a testületek tanácskozásain a megyében használatos nyelveken szólalhattak fel.

73 A cs. kir. megyefőnököknek segédkezni kellett a hivatalátadásban és csak az új főispán eskütételével szűnt meg hivatali működésük. A főispán pedig az új tisztikar megalakulásáig a megye addigi hivatalnokainak felettese lett. Az új tisztikar csak beiktatása után vette át a cs. kir. tisztviselőktől a tényleges intézkedést. Az újólag alkalmazást nem nyert tisztviselőket rendelkezési állományba helyezték.

74 318