Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

1860. november 29-én Pest vármegye főispáni helytartójává kinevezett gr. Károlyi István a megyéhez intézett körlevélben 1860. december 10-ére hívta össze a vármegyei közgyűlést. Erre a gyűlésre elsősorban az 1848-ban működött bizottmány tagjait hívta, de a községekhez is szóló meghívásában a megyegyűlésre községi küldötteket is invitált. Ezt úgy bonyolították le, hogy kijelölt megbízottak utaztak a megyebeli helységekbe, s ott a községi képviselők választását véghezvitték. Az 1860. december 10-én megtartott vármegyei közgyűlésen gr. Károlyi István ünnepélyesen megújította a vármegye kormányzására 1848-ban tett esküjét: „... hazafiúi kötelességemnek tartottam ezen hivatalt elfogadni. Elfoglalom tehát újra azon helyet, melyen 12 gyászos év előtt működtem, — akkor, mint most (is) az 1848-i törvény volt jelszavam. .. " .. .s célul az alkotmányosság elérését tűzte ki gr. Károlyi István székfoglaló beszédében.

75 A főispáni helytartó kötelessége volt a megyei állandó bizottmány felállítása, amely egyben tanácskozó testületként működött. „A bizottmány oly módon állíttatik össze, hogy abban minden tekintet nélkül a vallásra, rang, születés, birtok, értelmiség s ipar, szóval a megyei lakosok összessége illetőleg képviselve legyen." A főispán pedig ezzel a bizottmánnyal egyetértve alakította ki a megye hivatalnoki testületét.

76 A bizottmány ugyanazokban a közigazgatási ügyekben vált illetékessé, mint az 1848 előtti közgyűlés. A helytartótanács ellenőrizte a bizottmány működését, s az alispán feladata lett az ülések fontosabb eseményeiről jelentést adni és az ülési jegyzőkönyvet felterjeszteni. Az 1860. december 10-i közgyűlésen Nyáry Pál volt alispán is résztvett és az ő javaslatára megválasztották az ideiglenes tisztviselőket: Jegyző: Ivánka Imre Tiszti ügyész: Egressy Samu Főszolgabíró: Szilassy István Esküdt: Jancsics Antal. A közgyűlés visszaállította a Bach-korszakban kettészakított Pest megye egységét. A megye elnevezése tehát Pest — Pilis - Solt, területe ismét a régi. Batta Sámuel 1848. évi megyebizottmányi tag és mások javaslatára a régi bizottmányi tagok tisztségükről lemondtak és új bizottmányt választottak.

77 Az új megyebizottmány 623 tagból állott, akiket az előkészítő tanácskozásokon meghatározott lajstom alapján választottak. 1860. december 11-én, másnap újabb községek és egyének javaslatai alapján további 57 személyt választottak a bizottmányba.

78 A bizottmányi gyűlések nyilvánosak voltak és oda a községek — bizottmányi tagság nélkül is — küldhettek képviselőket, csupán a szavazásban nem vehetett részt a nem bizottmányi tag.

79 Az 1860—1861-ben alakult bizottmány társadalmi és nemzetiségi vonatkozásban is differenciáltabb volt a forradalom alatt szervezettnél.

80 Bár a forradalom idején elhatározott „népképviseleti alap "-tói így is távol esett. A tisztújításhoz járásonként választmányokat küldtek ki az 1848-as tisztikarok tagjainak összeírására, egyben felkérve őket a továbbműködésre és azon jelentkezők felvételére, akik „a tisztségek betöltésére erőt és tehetséget" éreztek. E választmányok figyelmét a „közvélemény" által jelöltek figyelembevételére is felhívták. 319