Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

pályázatot hirdettek, arra más koronaországból vagy közigazgatási területről is voltak jelentkezők. A bizottság állította ki a kinevezési okmányokat a felsőbb helyről érkezett kinevezés megérkezése után és a bizottság adta az utasítást a hivatalátvételre és a működés megkezdésére.

66 A szervező bizottmányok működésének megszűnte után — 1854. október — a személyi ügyeket továbbra is a helytartósági osztály vezetőjének elnöklete mellett személyügyi bizottmány végezte. A személyügyi bizottmány intézte a vegyes szolgabírói hivatalok minden személyzeti ügyét, a fizetések meghatározását és kifizetését, valamint a szabadságügyeket és a szolgálati vétségek büntetését is. Pest vármegye területét továbbra is két megyére osztották. Ezek: 1. PEST-PILIS megye (székhelye Pest), melyet hét cs. kir. szolgabírói járásra tagoltak : 1. Ráckevei cs. kir. szolgabírói járás, 2. Váci cs. kir. szolgabírói járás, 3. Nagykátai cs. kir. szolgabíróijárás, 4. Monori cs. kir. szolgabírói járás, 5. Ócsai cs. kir. szolgabírói járás, 6. Gödöllői cs. kir. szolgabírói járás, 7. Budavidéki cs. kir. szolgabírói járás. Pest-Pilis megye járásainak száma tehát a provizórium idején létezett járások számához viszonyítva eggyel kevesebb, mivel a budavidéki szolgabírói járás a volt szentendrei és budaörsi járások összevonásából alakult ki. A volt pilisi és dabasi járás új székhelyükről kaptak elnevezést (Monor, Ócsa). 2. PEST-SOLT megye (székhelye Kecskemét) pedig hat cs. kir. szolgabírói járásra oszlott: 1. Kiskőrösi cs. kir. szolgabírói járás 2. Nagykőrösi cs. kir. szolgabírói járás 3. Dunavecsei cs. kir. szolgabírói járás 4. Ceglédi cs. kir. szolgabírói járás 5. Kalocsai cs. kir. szolgabírói járás 6. Kecskeméti cs. kir. szolgabírói járás. Pest-Solt megye járásainak száma is csökkent a provizórium idejéhez képest, mert a hajósi járás megszűnt. A volt solti járás új székhelyet kapott (Dunavecse). A megyefőnök által vezetett hatóság (K. k. Komitatsbehörde Pest-Pilis illetve, K. k. Komitatsbehörde Pest-Solt) hármas hatáskört töltött be. Először: ellátta a megyei politikai közigazgatás teendőit, benne a járási cs. kir. szolgabírók felügyeletét. Másodszor: végezte az igazságügyi közigazgatást, felügyelt a telekkönyvek vezetésére, a hagyatéktárgyalásokra, a fogházak állapotára, az árvaügyre. Végül, az adófelügyelők útján ellenőrizte az adóügyi közigazgatás működését.

67 A megyefőnök helytartósági tanácsosi rangban irányította a megyei hatóság ügyeit, s mint ilyen a helytartósági osztálynak alárendelt szerepet töltött be. A megyefőnök feladata volt a megye minden járását felkeresni, felelős volt a biztonság és a közrend fenntartásáért, kihirdette és végrehajtatta a törvényeket és rendeleteket és mindezekről jelentéseket készített. 313