Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között
A pesti polgári kerület élére 1849. júliusában Szentiványi Vince kerületi főbiztos került. A pesti kerület területéhez tartozott Pest megye teljes területe is. A kerületet Buda és Pest városok, Pest—Pilis — Solt vármegye és a Jászkun kerület együttesen alkotta. A kerületi főbiztos feladata volt a polgári közigazgatás rendszeres menetének megteremtése, azonban a hadiállapotra való tekintettel a kerület katonai parancsnokával teljes egyetértésben kellett minden kérdésben eljárnia. A közigazgatás kiépítésében az 1849. március 4-i olmützi birodalmi alkotmány szellemében kellett intézkednie, az ország sajátosságaira és a többi birodalmi tartomány részére kialakított szervezetre egyaránt figyelemmel kellett lennie. 19 Később, 1849. októberben a kerületi főbiztos (Districts-Obercommissär) kerületi főispáni (DistrictualObergespann) címet kapott az „ideiglenes közigazgatási rendezet" előírásai szerint. Az időben előre haladva, 1850. szeptemberében ezt a rendszert váltotta fel a kerületi kormányzat, az öt közigazgatási kerület, melynek élén a „cs. kir. kerületi főispán" állt. 20 Szentiványi Vince kerületi főbiztos 1849. augusztus 1-én Pest megye első alispáni tisztét Madarassy Lászlóra ruházta, aki e szerepkört már a Windischgraetzféle megyerendszer alatt és Babarczy Antal királyi biztos idején 1849. január 15. — április 8. között betöltötte. 21 1849. augusztus 9-én pedig Szentiványi kinevezte Pest megye ideiglenes tisztikarát is. Madarassy László első alispán mellett a másodalispáni tisztséget Jankovich György kapta. Főjegyző Hajós József, főügyész Halász Balázs, főadószedő Halász Gusztáv, levéltárnok Gerlóczy (Matekovics) Imre lett. A központ élére Varga Somát, főbíróvá, a kecskeméti járás élére Tenke Lászlót főbíróvá, a pesti járás élére Szeles Józsefet főszolgabíróvá, a pilisi járás élére Körmöczy Jánost főbíróvá nevezte ki ideiglenes jelleggel. 22 A kinevezett tisztviselők névsora rövid, hiszen a császári csapatok Pest megye területének aránylag csekély területét foglalták el, ezért a szabadságharc leverésének ütemével egyidőben került sor a többi járási tisztviselő kinevezésére. A működő főszolgabírók feladata lett a „pártütők" híveinek felkutatása, vagyonaik elkobzása, de gondoskodniuk kellett az élelmiszer-és gabona ellátásról, valamint a tűzifa beszállításáról, meg kellett akadályozni a tolvajlások elszaporodását. Kötelesek voltak minden felsőbb helyről érkezett utasítást időben a lakosság tudomására hozni, hogy a „község tiszta fogalmat nyerjen, főleg pedig azon aggodalma, mely az úrbéri tartozmányok visszaállítása iránt a' pártütés előmozdítására szándékosan felébresztetett, elosztva legyen. Ezeket pedig főszolgabíró urak a' helyszínen megjelenve személyesen és élőszóval magyarázzák meg" — hangzott az alispán elnöklete alatt tartott ülés jegyzőkönyvében rögzített határozat. 23 Egy nappal később, 1849. augusztus 10-én a Budán székelő Szentiványi Vince kerületi főbiztos újabb utasításában úgy rendelkezett, miszerint „Kecskeméten és Cegléden egy megyei főszolgabírónak jelenléte a' fenforgó körülményeknél fogva elkerülhetetlenül szükségesnek találtatván" Varga Somát Cegléd mezővárosában és Tenke László főszolgabírót Kecskemét mezővárosban történő tartózkodásra szólította fel. 24 Az ideiglenes közigazgatási szervezettől függetlenül ideiglenes törvénykezési szervezet kialakítása is elkezdődött. A törvényszéki elnökséget a másodalispán feladatává tették az 1849. augusztus 28-i keltezésű utasítások. 25 További lépést jelentett, hogy: „a megyei közigazgatás rendszeresítéséig az elébb közgyűlési ellátás alá tartozott tárgyak, úgymint: a betáblázás, tilalmazások, ellenmondások, képviselői vagy ügyészi megbízások... a felállított polgári törvény301
