Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között
székek által intéztessenek el..." 26 , ezek intézésére a központi törvényszékeknek havonta kétszer kell ülésezni. E rendelkezés szükségességét alátámasztotta Madarassy László alispán Szeles József főszolgabíró kérését is bemutató jelentése a sokasodó és felhalmozódó ügyekről, amelyeket időhiány miatt a felsorolt ügyekben a „tetemes hátramaradás veszélye nélkül" nem tudnak elintézni. A létszámnövekedés ellenére is kevésnek bizonyult a rendelkezésre álló személyzet. Ezért engedélyezte Szentiványi Vince pesti kerületi főbiztos, hogy az alispán a „megye szolgabíróit oda utasítsa, miszerint a járásaikbani községekben hiányzó vagy további szolgálatra alkalmatlan elöljárók helyeit amennyire elkerülhetetlenül szükséges ideiglenesen minden tekintetben biztos egyénekkel... kinevezés útján töltessék be". 27 A megye területén ugyanebben az időben nagyszámú katonaság állomásozott, amelynek ellátása igen megterhelte a lakosságot. Az alispán sürgető jelentésében arról számolt be, hogy a „téli szállásra elhelyezett aránytalan számú cs. kir. katonaságnak ellátása a' gyakori hadjárat által kimerült községek által egyáltalában nem eszközölhető" és a különösen nehéz helyzetbe került váci és pesti járások tehermentesítését kérte. 28 Üllő község bírója Tóth István a főszolgabíróhoz, Szeles Józsefhez küldött levelében előadja, hogy Vecsésen a vasas ezred egy százada van elhelyezve, az Üllőre beszállásolt szekeresek napi illetősége 190 részlet zab, 131 részlet széna és 80 kenyér, „ennek kiszolgáltatására mi egyátalján tehetetlenek vagyunk", mivel a község házai különben az átutazók részére vannak lefoglalva. 29 A megye székháza Pesten, amely egyben a tisztikar lakhelyeként is szolgált, a „közbenjött 1849. április 29.—május 22. között bombázás által okozott rombolások" miatt súlyos károkat szenvedett. Az ajtók, ablakok kitörtek vagy meglazultak „tenyérnyi vastagságú hézagok is léteznek" a falakon, a főbejárat mennyezete leszakadt. Az alispán a helyreállításhoz engedélyt kapott. 30 Időközben a szabadságharc és forradalom alatt tisztségeket viselt egyének működése lehetetlenné vált, Nyáry Pál volt alispán ingó és ingatlan vagyonát zár alá vették. 31 A kerületi főbiztos felmérettette a megye területén levő kerületek és községek nyelvi megoszlását. A megye 17 kerületéből nyolcban csak a magyar nyelvet, háromban némettel, további négyben tót, és kettőben német és rác nyelvvel vegyesen használják a magyart. Ugyanez községek számában kifejezve: 91 magyar, 30 német, 30 tót, 2 rác nyelvű község; ezt követi 7 magyar és német vegyes, 9 magyar és tót vegyes, valamint 4 község német és tót vegyes nyelvet használó település, azaz összesen 179 község. 32 Miközben a katonai-, polgári közigazgatás roppant nehézségek között megindult, a szabadságharcot katonailag leverték, az aradi tizenhárom honvédtábornokot is kivégezték. A forradalomban résztvevők felkutatása gyors lépésekkel megkezdődött, Haynau táborszernagy halálos ítéletei döbbent csendet és félelmet váltottak ki. A megtorlás jelképévé vált a Pest városi Újépület, amely eredetileg kaszárnyának készült, ahol az ország minden részéből letartóztatottakra ítélet, vesztőhely várt. Haynau báró kegyetlen „rendteremtése" Bécs megtorló politikája számára utat nyitott, de túlzásai miatt hamarosan leváltották. 33 Az osztrák Kempen báró, Buda kerületi parancsnoka fáradhatatlanul építette ki a rendőri ellenőrzés, a hivatásos kémek apparátusát. A jelentések alapján állította össze vizsgálati összefoglalóit és a nép hangulatát tükröző beszámolóit 302
