Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

4-er: A váci járás ... 48 községet, 22 pusztát és 62.341 lakost foglal magában; 8 egyenlő kerületekre osztatván fel, ... 5-ör: A pilisi járás,... 47 községet, 14 pusztát és 74.138 lakost foglal magában, ... 8 egyenlő kerületekre elosztva..."

18 Minden szolgabíró a kerület területén lakik, s fizetését a munkakörhöz mérten állapítják meg. A határozat külön kiemeli a személyes felelősséget. b) Igen lényeges, új vonása a határozatnak a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezet kettéválasztása olymódon, hogy minden tisztségre két személyt állít, egyikük közigazgatási, másikuk igazságszolgáltatási feladatokat lát el. c) Különböző hivatalok megszervezését is elhatározták (iktató- és kiadóhivatal, orvosi állomás, úti biztosi hivatal, közgyámnoki hivatali, stb). Ez utóbbi határozati pont is mutatta a polgári fejlődésnek azt az irányát, amely a testületi döntéshozatal mellett szakképzettséget követelt meg és felelős, szakértő személyek döntéshozatalát kívánta. A megyebizottmány határozata mérvadó lehetett volna a közigazgatás teljes átalakítására a 42 kerület létrehozásával, azonban a szabadságharc eseményei következtében a Pest megyei közigazgatás megújítása későbbi idők feladata maradt. Az 1849. augusztusa utáni megtorlás a közigazgatást gyökeresen megváltoztatta, a régi megyerendszert eltörölte, s minden lehetséges módon az osztrák birodalmi keretekhez való azonosulást, az abba való beolvadást akarta megvalósítani. Az 1848-ban kezdetét vevő polgári átalakulást megállítani azonban nem lehetett, az az osztrák érdekeknek megfelelő abszolutizmus keretei között folytatódott. II. A MEGYE KÖZIGAZGATÁSA A BACH-RENDSZER IDEJÉN 1. A katonai kormányzat időszaka 1849. július - 1850. december Magyarország katonai megszállásával és a szabadságharc és forradalom fegyveres vérbefojtásával egyidó'ben a Pest megyei bizottmány ill. néhány tagja menekülni kényszerült. A csonka megyebizottmány még Kecskeméten, majd Csongrádon tartott ülést, majd működését beszüntette. Amikor a császári csapatok 1849. júliusában Pestre bevonultak az uralkodó nagyobb területi egységek közigazgatásának osztrák mintára történő átszervezésére kerületi főbiztosokat (Districts-Obercommissär) nevezett ki. A kerületi főbiztosok személyére a kinevezési javaslatot báró Geringer Károly a magyarországi polgári ügyek vezetésére teljhatalommal felruházott császári biztos tette. Haynau táborszernagy és a magyarországi császári hadak vezetője és teljhatalmú katonai főparancsnok a kinevezéseket megtette és az uralkodó azokat jóváhagyta. 300