Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

a közgyűlés jóváhagyását meg sem várva kijelöli Somogyi Józsefet, ki Pajor szolgabíró felügyelete alatt fog a rendre vigyázni. Ha „rendháborítás vagy kicsapongás" történik, azonnal jelentse a szolgabírónak.

55 A megye 1845. okt. 20-án kjjelentette, hogy Somogyi megyei hivatalnok és mint ilyen, a szolgabírónak, s nem a vasúti igazgatóságnak van alárendelve, működési körén kivül esik „a vasúti dolog műtani folytatásaiba avatkozás". Somogyi az alispánnak írt levelében panaszolja, hogy legutóbbi fizetésének felvétele alkalmából a vasúttársaság értesítette, hogy többé nem kap tőlük fizetést. PPS vármegye utasította Szilassy István főszolgabírót, vizsgálja meg, folynak-e munkálatok Somogyi József szakaszán, mert míg folynak, addig a vasúttársaság nem semmisítheti meg Somogyi állását. Szilassy 1846. június 7-én kelt jelentésében megállapítja, hogy Somogyit a „Vasúti Directio" azon címen bocsájtotta el, hogy a vasútvonalon már kevesebb a munka. Somogyi szakaszán a munkák az elmúlt télen valóban megszűntek, így biztosra nem volt szükség. Hivatalában megtartották, de fizetést nem kapott. 1846. április 1-től a munka újra megkezdődött, s azóta Somogyi újra kapja fizetését.

56 Tehát a csendbiztosi állás sem volt „fenékig tejfel" — ha kevés volt a munka — nem kapott fizetést. A csendbiztos munkája pedig nem volt kellemes. A Magyar Központi Vasút Társaság „igazgatósága PPS megyéhez intézett beadványában a monor — ceglédi vonalszakaszra" a rend és csend fentartása tekintetéből, valamint a többi vonalakon már érvényben van" csendbiztosnak ajánlja Grófi (Grasfi) Józsefet, ki már volt megyei alkalmazásban, mint útbiztos. A megye kinevezi Grófit, kinek az lesz a feladata, hogy ha a munkások között „rendháborítást vagy kicsapongást" tapasztalna, azt azonnal jelentse az illetékes szolgabírónak.

57 Később, mikor a vasúti forgalom a megyében megindult, a vasúttársaság azt kérte, hogy a megye egyik szolgabíráját bízza meg a vasút rendőri ügyeivel, s a vasúton előforduló minden rendőri és fegyelmi ügyben ez a szolgabíró legyen illetékes. A vasúttársaság évi 600 forintos tiszteletdíjat ajánlott fel a szolgabírónak, valamint neki és „legényének" vasúti ingyenjegyet. Szeretnék, ha Halászi (!) Farkas szolgabírót nevezné ki a vármegye, s kijelentik, hogy nem akarnak más vármegyékből is egy-egy szolgabírót felkérni, mert az eddig felépült vasutak többségükben PPS megyén át futnak. A vármegye ki is nevezi Halász (!) Farkas alszolgabírót vasúti rendőri szolgabírónak. Felhatalmazzák, hogy sürgős esetekben a megyei hajdúkat belátása szerint alkalmazza. Az alispán felhívja a vasúttársasátot, hogy az évi 600 forintot a vármegye pénztárába fizesse be. Megállapítja a vármegye, hogy „ha az élet a vasúti vonalakon közbátorság tekintetéből jelenleg ki nem számítható szükségeket szülendene, ezekre nézve a megye rendéi rendelkezésüket fenntartják".

58 A vármegye igyekezett eleget tenni a vasúttársaság biztonsági igényeinek, a vasúttársaság viszont ahol tudott, takarékoskodott. Szilassy főszolgabíró jelentette az alispánnak, hogy utasította (a már említett) Somogyi Józsefvasúti biztost, hogy a gerendák és vasak lerakását végző napszámosok felügyeletét gyakorolja, Ez kiküldte a helyszínre két „hadnagyát", s ott ezeket megszólította Zichy Ferenc gróf, a vasúttársaság igazgatója, megkérdezve tőlük, hogy ki küldte őket oda, kijelentve, hogy a vasúttársaságnak semmilyen hadnagyokra nincs szüksége, az előforduló eseteket maguk is el tudják intézni, s fizetésüket attól kérjék, aki odaküldte őket. Szilassy főszolgabíró jelentésében közli, hogy a biztost és a hadnagyait kö247