Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

telességük további teljesítésére szólította fel. Az ügyben Zichy Ferenc gróf is írt levelet PPS megyéhez. Ebben kifejti, hogy mikor a „vastagabb földmunkálatok", s az aljépítés folyt, ezen többezer napszámos dolgozott, akkor kérték, hogy a megye nevezzen ki biztosokat, s melléjük megyei hadnagyokat, biztonsági okokból. Most a földmunkálatok befejeződtek, sőt a Pest — váci vonalon a forgalom megindult — ilyen természetű felügyeletre már nincs szükség, viszont mikor a megyében a „szabályszerű közforgalom megnyilandik" — kérik a megye további támogatását, s a megye területén futó vonal ellenőrzésére kérik egy megyei biztos állomás létesítését, melynek díjazását a vasúttársaság vállalja.

59 A vasúttársaság hamarosan megbánta, hogy Halász Farkas alszolgabírónak évi 600 forint tiszteletdíjat ajánlott. Egy év múlva újabb beadványt intéztek a megyéhez, melyben közlik, hogy Halász az előfordult ügyekben erélyesen járt el (vagyis meg vannak vele elégedve), de közben kiderült, hogy csak kevés olyan ügy adódott, melyben az alszolgabírónak intézkednie kellett. Azonkívül a vasút most már tíz törvényhatóságon megy keresztül, s ennyi megyei tisztviselőt kell alkalmazni. (Előző beadványukban még azt írták, hogy más megyékből nem alkalmaznak tisztviselőt ilyen célra.) Ezért ezután csak évi 200 forint tiszteletdíjat fognak fizetni Halász Farkasnak.™ A vasúttársaság egyébként más dolgokban is meglehetősen „takarékosnak" tűnik. Körmöczy Károly azzal a panasszal fordult PPS megyéhez, hogy a Magyar Középponti Vasút Társasággal szerződést kötött arra, hogy a pálya mellé fákat ültessen. Ő megszerezte és elültette a fák egy részét, s már a többi is „szinte elültetendő volna", s kérte a társaságot, hogy eddigi járandóságát fizesse ki, annál is inkább, mert a fákért neki is fizetnie kellene. Azt a választ kapta, hogy az intézkedést Bécsből kell elvárnia, annak ellenére, hogy a társaság alapszabálya előírja, hogy az igazgatóság üléseit Pozsonyban tartsa. A tárgyban Ullmann Móric igazgató azt írta PPS megyének, hogy az ügyet a társaság Pozsonyban tartott igazgatósági ülésén megsürgették, s a „Bétsi igazgató urak" úgy nyilatkoztak, hogy a tárgy „értekezés alatt van", s Körmöczinek az intézkedést Bécsből kell várnia. Zlinszky János főszolgabíró jelentése szerint Körmöczynek többezer fája van ültetésre készen, ha rövid idő alatt el nem ültetik őket, hasznavehetetlenekké válnak. Ő (Zlinszky) megemlítette ezt két igazgatósági tagnak Ullmann Móricnak és Hegedűs Zsigmondnak, kik azt mondták, hogy kezüket a Bécsben tartott igazgatói ülés megköti, s a pénztárnok is el van tiltva az utalványozás nélküli kifizetésekről, ők nem tehetnek mást, minthogy Bécsbe terjesztik fel az ügyet az Igazgatóság elé. Ha az nem intézkedik, Körmöczynek nem marad más, mint bíróság elé vinni az ügyet. A megye felkérte a Helytartótanácsot intézkedjék, hogy az igazgatóság székhelyét az országban tartsa.

61 Természetesen volt olyan eset is, mikor a vasúttársaságnak volt igaza. Krausz Ferenc és Ottenhauser János építészek PPS megyéhez írott levelük szerint elvállalták, hogy az őrházakat és „vasúti utazó szálló házakat" Pesttől Szolnokig felépítik. A házak alapja kőből, felső része, a földszinttől kezdve vályogból fog épülni. De azt tapasztalták, hogy a „sebesen menő terhes kocsik" úgy megrázzák az erős anyagból épített házakat, hogy ha azok a terv szerint vályogból épülnének, „néhány megrázás után vízáradásban összeomlanának." Megemlítik, hogy Pest városának építési rendszabálya szerint a város határán belül vályogból nem szabad építkezni. Ezért kérik PPS megyét, hogy tiltsa meg a vasúttársaságnak, hogy vályogból építtessen. Ha ezt a megye nem tenné meg, azt kérik, hogy őket mentse fel a felvállalt jótállási teher, s az épületek összeomlása esetén az „életve248