Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

szántóföldjein át húzódnék, s az ó'szi vetést már el kellene kezdeni. A váci püspöki és a gödölíó'i uradalomnak a tervezett vonalon alig van birtoka, s így a községeket nem tudja kártalanítani. Kéri, hogy a két község részére a vasúttársasággal folytatandó egyezkedésre „pártfogó ügyészt" rendeljenek ki, s teendők iránt ó't (P.E.-t) is utasítsák. E jelentést Zlinszky János főszolgabíró közölte Ullmann Móriccal^ s tudomására hozta, hogy ha a társaság hozzá akar fogni a pálya építéséhez, a pálya vonalán fekvő földesurakkal és községekkel egyezkedjék, s ha ez nem lehetséges — törvényes eljárás céljából — forduljon Dubraviczky Simon első alispánhoz. A Pest—Vác vonalba eső úrbéri földek ügyében „pártfogó főügyészinek Egressy Sámuelt nevezték ki. Dunakeszi egyéb kéréseire a megye azt a választ adta, hogy a hajdúk kiküldése iránti kérelem nem teljesíthető, s a katonaság elköltöztetése iránti kérelem sem, annál is inkább, mert a 600 napszámos a helységnek nem terhére lesz, hanem ellenkezőleg : hasznuk lesz belőlük.

40 A vasútépítéshez szükséges földterületek kisajátítása nem volt egyszerű feladat, hosszadalmas és bonyolult bírósági eljárás során jött létre, szokatlan és nehéz munkát adva a különböző bíróságoknak. A vasúttársaság a pályavonalba eső földek kisajátítására az érdekelt birtokosok ellen gyakran pert indított. A kisajátítás jogosságát, mely az 1836: 25 te. 1. szakaszán alapult — az alperesek nem vonták kétségbe, viszont becsüseik a vasúttársaság szerint általában túlságosan magas árat kértek a kisajátított birtokokért, s a vasúttársaság emiatt indított ellenük pert. A kisajátításra kerülő földek értékének megállapításánál az egyes földbirtokosok és ügyvédeik is jelen voltak. így a „Pesti határ ároktól Nógrád megye határáig" terjedő szakaszon Montleart Móric herceg, Grassalkovics hercegné, a Váci Püspöki Uradalom, Dunakeszi helység, Palota helység és Püspök Vác városa. Dunakeszi szerint pl. a helységükben kisajátított földek értéke 2300 forint. Kiszámították az elpusztult termények és kivágott fák értékét, kiszámították az „őrházak és kunyhók" területét, általában a kivágott fákat egyenként megszámolták. Néhol azt is megkísérlik, hogy a kisajátított területekből valamit visszaszerezzenek. Előfordul, hogy előzetes óvást jelentenek be, ha a mozdony füstje a veteményekben kárt okozna, máskor megemlítik, hogy a vasúttársaság által ültetett lícium barbarum kiirthatatlan gyomnövény, s árt a földeknek. Olyan panasszal is találkozunk, hogy a vasúttársaság napszámosai áthaladtak a réten, s azt „használhatatlanná" tették. A váci birtokosok összesen 12.458 forint kártérítést kaptak.

41 A kisajátítási eljárás menete általában a következő volt: 1. a kisajátítás okozta károk felbecsülése, 2. a kisajátítottnak a becsühöz fűzött észrevételei, 3. a kisajátítási bíróság „rövid utu" (sommás) perben hozott ítélete, 4. fellebbezés (egy vagy több) a törvényszékhez, táblához. 5. a fellebbviteli bíróságokon lefolytatott perek, s az ezekben hozott ítéletek. Szerencsére nem mindig fellebbeztek. Igya Pest — szolnoki vasút monori szakasza esetében az egri főkáptalan fellebbezett, a vasúttársaság azonban nem. Erre a főkáptalan is visszavonta fellebbezését, s kérte annak megsemmisítését. Halomi puszta esetében a jogvita három évig tartott. A vasút itt áthaladt a „Grassalkovits féle zártömeg"-hez tartozó telkeken, s ebből kisajátítottak 46 holdat és 304.3 négyszögölet. Szentkirályi Móric alispán, mint a kisajátítási bíróság bírája a kisajátítás megtételére, illetőleg a kisajátítandó telkek előleges becslésére, s ennek nyomán a felek kihall244