Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

nak, hogy kiküldte az említett bizottságot, s az a vasút tervezett vonalával egyetértett, szükségesnek tartva, hogy a vasútépítés miatt szükséges útáthelyezések költségeit a vállalkozók viseljék. Kérik a Helytartótanácsot, hogy a folyamodó (Ullmann) kéréséhez minél hamarabb járuljon hozzá.

27 1840. január 9-én PPS vármegye a vasút ügyében legaktívabb Pozsony vármegyétó'l kap levelet, melyben az a bal parti vasút építése mellett foglal állást, megemlítve, hogy Sina György már csak azért sem ellenezheti a bal parti vasút építését, mert a Lánchíd szerződésében ő említi, hogy a bal parti vasút a híd jövedelmét csökkenteni fogja, ezért kéri magasabb vámpénz és több évi birtoklás engedélyezését. Ha tehát a bal parti vasút nem épülne meg, a híddal kapcsolatos szerződést meg kell változtatni. A bal parti vasút azért is előnyösebb, mert általa a dunáninneni rész, az ország nagyobb része szoros kapcsolatba kerül Ausztriával és Csehországgal, hol a termékeket legjobban el lehet adni. A jobb parti vasút viszont Bécs irányába menne, s ott az árut át kellene rakni. A bal parti vasút egyelőre lóerővel megy s ehhez a magyar vas és ló is elég, nem kell a síneket és „gépelyeket" külföldön beszerezni. Kérik PPS vármegye támogatását. PPS megye támogatta Pozsony megye javaslatát a bal parti vasúttal kapcsolatban. Egyben javasolja, hogy Sina báró Duna—Tisza csatorna tervét ne lehessen a vasút ügyeivel összekapcsolni, s a csatorna tervét helyesli.

28 Pest városa is arra kérte a megyét, hogy pártolja a bal parti vasút ügyét.

29 Sina báró azonban, ki elvállalta a Duna—Tisza csatornát építő vállalat vezetését, PPS megye szándékával ellentétben összefüggésbe hozta a csatornaépítést a jobb parti vasút építésével. így Vécsey Miklós báró Szatmár megyei főispánhoz írt levelében egy Budapestről (sic!) egy ággal kiinduló, Szolnokra, vagy Csongrádra és Szegedre kiágazó csatorna építését csak akkor vállalja, ha a jobb parti vasút nyeri az elsőbbséget az „Ullmann úr által tervezett vasút felett". Ha nem építheti meg a jobb parti vasútat, nem vállalkozik a csatorna építésére sem.

30 1840. február 16-án kapja meg a vármegye Pozsony megye átiratát, melyben közli, hogy a Központi (bal parti) Vasúttársaság kötelezte magát arra, hogy mihelyt a Helytartótanáccsal a szerződést megköti, összehívja a társaság közgyűlését, s utána rögtön elkezdi az építkezést Pesttől felfelé Pozsony és lefelé Debrecen irányában. Megengedi, hogy e nyilatkozatot a Helytartótanáccsal kötendő szerződésbe belevegyék. Az északi vasúttársaság részéről Rotschild és Geymüller igazgatók kijelentették, hogy segíteni akarják a bal parti vasútat. Pozsony megye átiratához mellékeli a közgyűlésen a bal parti vasút mellett elhangzott nyilatkozatokat, csatolmányaikkal együtt, melyek között a bal parti vasút és az osztrák északi vasút vezetőinek nyilatkozatai is megtalálhatók.

31 1841-ben PPS vármegye nyíltan állást foglal a bal parti vasút mellett: feliratot intéz a királyhoz, melyben arra kéri, utasítsa a Helytartótanácsot, hogy ne akadályozza a bal parti vasút felépítését.

32 Számos vármegye intézett átiratot PPS megyéhez, melyekben a baíparti vasút megépítését sürgetik. Fejér megye felvilágosítást kér: miért függesztette fel a Helytartótanács a bal parti vasút munkálatait, megsértve ezzel az 1836: 25 tc-t?

33 Másik átiratában Fejér megye az „állami erővel történő" vasútépítés mellett foglal állást.

34 A bal parti vasút mellett foglal állást Liptó, Torna és Abaúj vármegye.

35 Érdekes Sopron megye átirata. Eszerint a bal parti vasút ütközik ugyan Sopron megye „magány érdekével", de a haza érdekében készek ezt feláldozni, s ezért párolják a bal parti vasútat.

36 Az átiratok PPS megye kezdeményezésére készültek. 1842. okt. 242