Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése
Az üzenetben pedig a karok és rendek kérik a főrendeket, hogy járuljanak hozzá a felirathoz, valamint arra is kérik őket, hogy a középponti vasúti társaság, a két fiumei vasút s az Eszék — bródi csatorna vállalat kérvényeit utasítsák az országos választmányhoz, hogy az egyszerre terjeszthesse elő jelentését és tárgyaljon a középponti társasággal arról, hogy ha biztosítják párhuzamos vonalak építése ellen, milyen új kedvezményt ad. A megyegyűléseken egyre élesebb viták alakultak ki. Pest-Pilis-Solt megye a középponti, Győr városa a jobb parti vasutat támogató körlevelet intézett az összes törvényhatóságokhoz, Sopron vármegye pedig a csak dunántúli törvény hatóságokhoz intézett körlevelet, s ebben a kamatbiztosítás ellen és a jobb parti vasút betiltása ellen foglalt állást. Dessewffy Emil a Budapesti Híradóban öt nyílt levelet intézett Széchenyihez. Ezekben kifogásolja, hogy Széchenyi a gőzhajózásra, s a Lánchídra nézve büntetésnek tartja, ha a balparti vasút anyagi támogatásban részesül. Miért pártolta akkor a jobb parti vasútat, hiszen ez is rontaná a gőzhajózási vállalat forgalmát? Dessewffy E. ellenzi, hogy a kamatbiztosítást a Pest—debreceni vonalra korlátozzák, s ellenzi a jobb parti vasút eltiltását is. Állást foglal az állami vasútépítés mellett, s a magánvállalkozást csak a már megalakult társaságoknak engedélyezné, azután csak mellékvonalakat építhetnének magántársaságok. Közben az említett vasútügyi feliratot és üzenetet a karok és rendek országos ülésén hosszas vita után (jűl. 26.), a főrendeknél a feliratot (júl. 29-én) majdnem hozzászólás nélkül elfogadták. Pest-Pilis-Solt vármegye követe Szentkirályi Móric felszólalásában hangsúlyozta, hogy a párhuzamos vasutak egymás lerontására valók, s azok, akik párhuzamos vasútat terveznek, nem vasútat akarnak építeni, hanem a tőzsdén akarnak manipulálni. Szerinte a középponti vasútat csak akkor lehet kamatbiztosításban részesíteni, ha a Bécs—győri vonalat már nem engedélyezik. Minden vasútat külön törvénnyel kellene a jövőben engedélyezni. Pest város követe, Koller Ferenc pártolta Szentkirályi felszólalását. Viszont Sopron vármegye követe, Rohonczy Ignác nem látja be, miért kell Sopron vármegyének a bal parti vasút kamatbiztosítására áldozni ? Erre Sztojka Imre máramarosi követ azt válaszolja, hogy azért, mert Máramaros vármegye is fizetett a pesti színházra és múzeumra. Házmán Ferenc Buda követe hangsúlyozza, hogy olyan jobb parti vasútat, mely Bécstől csak Győrig halad — nem fog pártolni Perczel Mór Tolna megye követe szerint a kormányzat 1836-ban úgy befolyásolta az országgyűlést, hogy az a legrosszabb törvényt hozta, mely éveken át akadályozta Magyarországon a vasutak építését, miközben Ausztriában könnyen adott vasútépítési engedélyeket. Ghyczy Kálmán Komárom megyei követ szerint az 1836-os törvény még érvényes, s a középponti vasúti társaság a bal parti vasútat akkor is felépítheti, ha kamatbiztosítást nem kap. De szerinte közérdek, hogy a társulat igénybe vegye a kamatbiztosítást, mert csak így lesz idővel az országé a vasút. A társaság csak akkor fog az országnak befolyást biztosítani a tarifák alakulására, ha biztosítják a párhuzamos vonalak ellen. A társaságnak mindkét kedvezményt meg kell adni — egyelőre feltételesen — végleg pedig csak akkor, ha a társaság által biztosított viszontengedmények elfogadhatók lesznek. Végül az alsó tábla a jobb parti vasút eltiltását törvényként fogadta el. E határozat után egy nappal a Bécs — gloggnitzi (Sina féle) társaság megtartja közgyűlését, s elhatározza, hogy a korábban elejtett magyar vasutak építését újra felkarolja, s osztrák területen a magyar határig felépíti a Bécs — Brück és 239
