Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése
1844. jún. 29-én a társaság megtartotta közgyűlését Pozsonyban, Ambrus Mihály királyi biztos jelenlétében. Az elnöklő Myrbach előadta, hogy nem ló, hanem gőzvontatású pályát akarnak építeni, ezért szilárdabb alépítményre vari szükség. A közgyűlésen jelen volt a tervet támogató Rotschild Salamon, Wodianer Mór (az osztrák—magyar vasúttársaság későbbi, kiegyezés utáni elnöke), báró Eskeles Dániel, Königsw arter Jónás. Az igazgatóságba négy osztrák tag mellett a következőket választották be: gróf Eszterházy Károly, Myrbach, Űrményi, Ullmann Móric, gróf Pálffy Ferdinánd Lipót, gróf Gyulay Lajos, Hegedűs Zsigmond és Jankó pozsony megyei alispán. Közben a Bécs—gloggnitzi vasúttársaság újra építési engedélyt nyert (1844. február 4-én) és július 30-ára közgyűlést hirdetett. Erre a központi (bal parti) vasúttársaság részvényei sokat vesztettek értékükből. Ezért a társaság június 21-én az országgyűléshez fordult, s kérte, hogy az országgyűlés védje meg a párhuzamos vonal versenyétől. A vasút e kérését támogatta Trefort Ágoston is az akkor Szalay László által szerkesztett Pesti Hírlapban, s a bal parti vasút kizárólagossága mellett foglalt állást. 16 Széchenyi István grófnak más volt a véleménye. Bár természetesen a közlekedés fejlesztését nagyon fontosnak tartotta, s ezt a főrendek ülésén 1840. márc. 21-én is hangsúlyozta. 17 De a bal parti vasúthoz nem volt bizalma. 18 1844-re már némileg változott a véleménye, a pest—debreceni vonalra kész kamatbiztosítást ajánlani, sőt javasolja, hogy ha kell, építsék fel országos költségen, de a Pesttől az osztrák határig terjedő részt építse fel a társaság minden országos segély nélkül, mert itt helyzete könnyebb, s méltánytalan volna a bal parti vasút dunántúli részére adott segéllyel a gőzhajó társaságot és a Lánchidat építő társaságot'büntetni, melyeknek érdekeivel a balparti vasút ellentétben áll. 19 Trefort Ágostonnak viszont az volt a véleménye, hogy a bal parti vasút Pesttől az osztrák határig terjedő szakaszának — ha biztosítják egy párhuzamos vonal ellen — nincs is szüksége kamatbiztosításra, annyira jövedelmező lesz. Szerinte egy Bécs—Pest—Debrecen közti vasútvonal kevesebbe kerülne, mint egy csak Pest és Debrecen között épülő. 20 A kerületi gyűlésen szenvedélyes vita folyt a középponti vasúttársaság kamatbiztosítási és a párhuzamos vonalakat eltiltó kérelméről. Fejérváry Miklós Hont megye követe Széchenyi ellen támadt azt állítva, hogy a balparti vasút elleni agitációja „önérdekből" származik — ugyanis sok a lánchídrészvénye. Széchenyi e részvények nagyobb részét már átengedte Andrássy Györgynek, s az ellene elhangzott vád következtében az ülésen olyan sértő módon viselkedett, hogy Fejérváry párbajra akarta hívni. A vita eredménye egy „felírási" és egy „üzeneti" javaslat lett. Az elsőben kijelentik, hogy az 1836: XXV. tc.-t módosítani kell, mert a törvény létrejötte után két vasúti vállalat keletkezett, s még egyik sem épített vasutat. A jobb parti vállalat felhagyott szándékával, a bal parti pedig annyira jutott eddig, hogy a Helytartótanács megkötötte a szerződést. Mivel az ország érdeke, hogy a Pozsony—Pest —Debrecen vonal megépüljön, s szó van arról, hogy a Bécs — gloggnitzi társaság megépíti a becs —győri vonalat, s emiatt a balparti vasút építése meghiúsul, az országgyűlés arra kéri a királyt, utasítsa a Helytartótanácsot, hogy míg a folyó országgyűlés fel nem terjeszti az 1836 :XXV. t. módosítását célzó javaslatát — se a Bécs—győri, se más vasútra szerződést ne kössön. Ez volt a felirat. 238
