Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

sértés, házasságtörés, gyilkosság és minősített esetei stb., míg magánbűntettnek a személyek ellen vagy vagyonuk ellen irányuló bűntettek: lopás, rablás és minősített esetei, valamint a becstelenítési ügyek.

64 A büntető gyakorlat azonban nem vette figyelembe ezeket a jogtudomány szabta korlátokat és a becstelenítési ügyeket kivéve, minden egyéb magánbűntettnek minősülő ügyet a közbűntettek közé sorolt, és közvádas vádindítvány volt kezdeményezhető ezekben az esetekben. A továbbiakban korszakunk bűncselekmény típusait és megyénkben való előfordulásukat kívánom elemezni. 5.1. Politika, valamint köztisztviselők elleni bűntettek és hatalmaskodási ügyek A politikai bűnügyek súlyos típusai: a felségárulás és az államhatalom közvetlen megdöntésre irányuló szervezkedés nem tartozott a megye hatáskörébe. Annál inkább foglalkoztak azonban a megyei hatalommal szembehelyezkedő, vagy e hatalom köztisztviselőivel szembeszegülő alattvalók megnyilvánulásaival. A XVIII. században zendülési és lázadási ügyek egyaránt előfordultak. Korszakunkban zendülésen többek, hirtelen támatt ellenállását, egy meghatározott ügy érdekében értették, míg lázadáson szintén többek, de huzamosabb ideig való előkészületekkel párosult, nyilvános és tömeges ellenszegülését értették azzal a célzattal, hogy a hatóság intézkedéseire gátlólag vagy kényszerítőleg hassanak.

65 Pest megyében ilyen jellegű ügyek a XVIII. századból maradtak fent. 1728. december 2-án a kisebb törvényszék előtt indított magisztratuális keresetet az ügyész a hivatalban levő kiskőrösi bíró és esküdttársai ellen. A vád állítása szerint nem fékezték meg a lakosságot, akik megtámadták és igen megverték a helységbe, okt. 3-án kiszállt szolgabírót és a vele együtt odaérkező katonákat. A zendülés alapja a szolgabíró küldetésének a célja volt, ti., hogy rombolja le a kálvinista templomot. A bíróság az ítélet meghozatalakor különösen a helység bíráját és tisztviselő társait marasztalta el az események bekövetkezte miatt. Nem intézkedtek hivatali kötelességüknek megfelelően, hogy a bekövetkezett eseményeket megelőzzék.

66 1754-ben a Tass nevű curiális község egésze ellen indított keresetet a megye. A vádpontok szerint „nemesi kiváltságaik" felélesztésére és újra érvényesítése érdekében többször gyülekeztek és a földesurasággal is szembeszálltak: „.. .a földesúr ellen, és így a megyei magisztrátus ellen, adeoque contra Bonum Publicum semet errigentes".

67 A XVIII. század hatvanas éveiben — részben az úrbérrendezés munkálatainak hatása nyomán — megszaporodtak a földesúri hatalom és az adózás mértéktelenségei ellen fellépő megmozdulások. A legsúlyosabb az 1766-os „tétényi tumultus" volt, ahol a földesúri tisztviselők túlkapásai miatt, a jobbágyok fellázadtak a földesuraság ellen.

68 S bár a megye „példás" büntetést kívánt kiróni az ügy főkolomposaira, az uralkodó jobbágy-politikája ezt megakadályozta. A XVIII. század az abutens „visszaélés" terminussal határolta körül azokat az ügyeket, melyek során uradalmak ill. mezővárosok tisztviselői ellen — munká213