Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

kora. Számtalan esetben 9—10, ill. 12 — 13 éves gyermekek tanúvallomása volt a döntő. A tanúhoz intézett kérdések típusa meglehetősen eltérő, az általunk vizsgált időszakban. Részletességük, előre való „tényt megfogalmazó" jellegük változó volt, nem volt kizárt a „hallás" útján való tanúvallomás bizonyítékként való elfogadása sem. 1755-ben a H. Bibiti Imre ellen fondorlatos módon elkövetett lopás ill. erre való felbújtás miatt indított keresetben, egy tanú volt csak aki közvetlen észlelt a lopásra utaló jeleket. A vallomásában előadta, hogy látta bemenni a kárvallott házába a vádlottat. A többi kihallgatott tanú már csak az előbbitől, hallomás útján tudott a dologról.

55 A korabeli bírósági gyakorlat azonban nemcsak ebben az ügyben használta fel az ilyen jellegű vallomásokat, hiszen a „hallotta-e a tanú" formula számtalan ügyben előfordult a kérdések között, ennek a formája viszont magába foglalta az ismeretek közvetett úton való tudomását. A bizonyítás másik formája a szakértő tanú, orvos vagy bábaasszony vallomásának felhasználása volt. Ezek tanúként való szerepeltetésére meglehetősen hiányos adat áll rendelkezésre. Ennek értelmében orvosi látlelet felvételére Pest megye gyakorlatában nem került sor (Más megyékben előfordult erre való közvetett, vagy közvetlen utaló adat.) Gyermek gyilkosságok elkövetői esetén minden esetben fontos lett volna a bába kihallgatása, erre azonban szintén ritkán került sor. A kisebb törvényszék előtt 1731-ben Darin Sára ellen csecsemőgyilkosság vádjával indított keresetben fordul elő bába kihallgatása. Két évvel a tett elkövetése után vallja a bába a következőket : „... a gyermek idős, hajas volt, köldöke tövéből ki volt szakajtva, a köröl látszatott megszáradott vér, fekete ganay lattya volt a ruhán, akiben be volt takarva, és mindezekre nézve egyebet nem hozhatnak elő, hanem hogy elevenyen született a gyermek, mert a meg holt gyermekiül ki nem szokott gyünni a ganay".

56 Az előadottak igen sok kérdést feltehetnek a mai embernek. Az első és legkézenfekvőbb pl. az, honnan emlékezett ennyire jól két év távlatából a tanú? Az első alkalommal mennyivel a bűntett bekövetkezte után látta a tetemet stb. A bíróság mindezen körülmények tisztázására nem tért ki. Asszonyok meghallgatását kérte a bíróság gyermek lányok megszeplősítése miatt indított perekben is. így pl. az 1695-ben Rácz János elleni „meggyalázás" miatt indított keresetben a kislány megvizsgálását írja elő a bíróság.

57 A nemtelenek ellen indított ügyekben a kihallgatások során alkalmazták a tortúrát is, mértékére ritkán tartalmaznak adatot a bejegyzések. Az 1733-ban Prohászka Tamás ellen lólopás és más állatok lopása miatt indított keresetben a vádlott harmadszori tortúra alkalmazása után ismerte be az egész bűncselekményt a tettes társak felsorolásával együtt.

58 1702-ben Csontos Márton ellen emberölés vádjával indított keresetben, a vádat rábizonyítják és el is ítélik, de előtte még tortúrának vetik alá, hogy az esetleges bűntársakra fény derüljön.

59 4.5.2. Végítélet Ha a bíróság a vádlott bűnösségének kimondásához elégségesnek tartotta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, meghozta az ítéletét. 211