Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

kora. Számtalan esetben 9—10, ill. 12 — 13 éves gyermekek tanúvallomása volt a döntő. A tanúhoz intézett kérdések típusa meglehetősen eltérő, az általunk vizsgált időszakban. Részletességük, előre való „tényt megfogalmazó" jellegük változó volt, nem volt kizárt a „hallás" útján való tanúvallomás bizonyítékként való elfogadása sem. 1755-ben a H. Bibiti Imre ellen fondorlatos módon elkövetett lopás ill. erre való felbújtás miatt indított keresetben, egy tanú volt csak aki közvetlen észlelt a lopásra utaló jeleket. A vallomásában előadta, hogy látta bemenni a kárvallott házába a vádlottat. A többi kihallgatott tanú már csak az előbbitől, hallomás útján tudott a dologról. 55 A korabeli bírósági gyakorlat azonban nemcsak ebben az ügyben használta fel az ilyen jellegű vallomásokat, hiszen a „hallotta-e a tanú" formula számtalan ügyben előfordult a kérdések között, ennek a formája viszont magába foglalta az ismeretek közvetett úton való tudomását. A bizonyítás másik formája a szakértő tanú, orvos vagy bábaasszony vallo­másának felhasználása volt. Ezek tanúként való szerepeltetésére meglehetősen hiányos adat áll rendelkezésre. Ennek értelmében orvosi látlelet felvételére Pest megye gyakorlatában nem került sor (Más megyékben előfordult erre való köz­vetett, vagy közvetlen utaló adat.) Gyermek gyilkosságok elkövetői esetén minden esetben fontos lett volna a bába kihallgatása, erre azonban szintén ritkán került sor. A kisebb törvényszék előtt 1731-ben Darin Sára ellen csecsemőgyilkosság vádjával indított keresetben fordul elő bába kihallgatása. Két évvel a tett elkövetése után vallja a bába a követ­kezőket : „... a gyermek idős, hajas volt, köldöke tövéből ki volt szakajtva, a köröl látszatott megszáradott vér, fekete ganay lattya volt a ruhán, akiben be volt takarva, és mindezekre nézve egyebet nem hozhatnak elő, hanem hogy elevenyen született a gyermek, mert a meg holt gyermekiül ki nem szokott gyünni a ganay". 56 Az előadottak igen sok kérdést feltehetnek a mai embernek. Az első és leg­kézenfekvőbb pl. az, honnan emlékezett ennyire jól két év távlatából a tanú? Az első alkalommal mennyivel a bűntett bekövetkezte után látta a tetemet stb. A bíróság mindezen körülmények tisztázására nem tért ki. Asszonyok meghallgatását kérte a bíróság gyermek lányok megszeplősítése miatt indított perekben is. így pl. az 1695-ben Rácz János elleni „meggyalázás" miatt indított keresetben a kislány megvizsgálását írja elő a bíróság. 57 A nemtelenek ellen indított ügyekben a kihallgatások során alkalmazták a tortúrát is, mértékére ritkán tartalmaznak adatot a bejegyzések. Az 1733-ban Prohászka Tamás ellen lólopás és más állatok lopása miatt indított keresetben a vádlott harmadszori tortúra alkalmazása után ismerte be az egész bűncselekményt a tettes társak felsorolásával együtt. 58 1702-ben Csontos Márton ellen emberölés vádjával indított keresetben, a vádat rábizonyítják és el is ítélik, de előtte még tortúrának vetik alá, hogy az esetleges bűntársakra fény derüljön. 59 4.5.2. Végítélet Ha a bíróság a vádlott bűnösségének kimondásához elégségesnek tartotta a ren­delkezésre álló bizonyítékokat, meghozta az ítéletét. 211

Next

/
Thumbnails
Contents