Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században
zünk. 1 ® Rendelkezésre álló jegyzőkönyveiből tudunk tevékenységére, hatáskörére, a bíróság tagjaira, valamint az előforduló bűnesetek fajtáira ismerteket szerezni. Ennek a fórumnak azonban, egyenlőre még tisztázatlan okok miatt, a XVIII. század 70-es éveire önálló tevékenysége megszűnik. A változás oka még további kutatásokat igényel. 17 3. A bíróság szervezete és tagjai A sedria társas bíróság volt. Működéséhez 5-6 személy jelenléte volt szükséges. 18 Számukat törvény nem határozta meg. Elnöke az alispán volt, bírótársként az ügyet „előadó" szolgabíró és esküdt, rajtuk kívül még 1-2 szolgabíró és esküdt volt jelen. Az eddigiek során már többször jeleztük a középkori magyar bírósági szervezet ellentmondásait. Itt egy „újabb" megnyilvánulása van. A per nyomozati szakában részt vevők a per során bíróként is megjelennek. Nyilvánvaló ebből, hogy korszakunk igazságszolgáltatásának számos ellentmondása ebből a tényből fakadt. A perek tárgyalásakor hivatalból jelen volt a jegyző, szavazati jog nélkül. Amennyiben a kötelező létszám nem voltjelen, a sedriát ezért is elnapolhatták. (Nyilván való, hogy ez nem kevés fáradságot, és főleg költséget jelentett a peres felek mindegyikének). 1716. május 10-i tárgyalást „...praetensem praefixa sedria ob defectum officim pleno numero celebrari posset. Ob hoc eadem sedriae dilatae est in 15 affuturi mensis juni ad advertandas Patrium" 19 A rendelkezésre álló dokumentumokból pontosan nem állapítható meg, hogy az alispán helyettes mikortól lesz teljes jogú helyettese a viceispánnak, de a XVII. század végén és a XVIII. század elején, nyilván elég gyakran elláthatta ezt a feladatot, 20 mivel az 1729: 15 te. egyértelműen rá hárította a büntető sedria elnöki tisztét. így megállapítható, hogy egy szokásjog alapján létrejött rendszer miként kap törvényes megerősítést. 21 Már a korábbiakban említettük, hogy ennek a folyamatnak a végbe meneteléhez, egy másik a XVII. században kezdődő folyamatnak is végbe kellett mennie. Ez az alispán mint vádló ténykedésének megszüntetése, és helyette, de kezdetben még az ő nevében, (később pedig a „magisztrátus" nevében) ügyész (a vád procátora vagy procuratora) vegye át a szerepét. Erre Pest megye esetében az 1659-es évtől találunk adatot. Ekkor ugyanis Mocsány Ferencet kinevezték megyei ügyésszé, fizetését évi 40 Ft-ban állapítva meg. 22 A gyakorlat természetesen ennél jóval tarkább képet mutatott, későbbi példáink ezt majd jól mutatják. A kisebb törvényszék bíráinak felállása azonos volt a sedriával azzal a kivétellel, hogy az alispán elnöki teendőit itt továbbra is megtartotta. Az 1715-től rendelkezésre álló jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy ezen a fórumon is „írásbeli" gyakorlat volt, csak a XVIII. század közepe után tűnik úgy, hogy „sommás" gyorsított eljárást folytattak. Ez azt jelentette, hogy a „Levata est Causa" per felvétele után a bűneset rövid leírása, majd az ítélethozatal következett. A tanuvallatási jegyzőkönyvre utalás történt csak. A jelenlevők személye azonban 203
