Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században
A földesúri visszaélésnek a dézsma körül is sok módja akadt. A tápiószecsőiek 1717-ben panaszolták, hogy sokan közülük „más falunak határán is tettének vetéseket, a mellyet az Méltóságos Gróff meg désmált, és így azon vetésekből három dézmát kellet adnunk, holott sem ennek előtte, sem ennek utánna el nem lehettünk más falu határa nélkül, mivel ezen falunak nagyobb része Sovány homok földből áll". 211 III. 2. Az egyházi adó és szolgáltatások körüli teendők Az egyházi termény tized (decima, dézsma) behajtása körüli teendők is helyileg a községbírói szervezet vállára nehezedtek. Az 1481: 7. te. előírja, hogy a falu bírája a dézsmásoknak két fogás ételt, két kalácsot, két pint bort és két mérő zabot adjon. Az 1486: 43. te. és az 1495: 42. te. a dézsmások eltartása fejében tizedmentességet biztosít a bírónak, törvény bírónak, tizedesnek stb. Az 1498: 52. te. lehetővé teszi a dézsmának úgynevezett sarlópénzzel való megváltását. A mai Pest megye balparti része a váci, a jobbparti a veszprémi, majd 1777-től a székesfehérvári püspökség tizedszedési jogkörébe tartozott. A XVI—XVII. százabdan főleg a török hódítás miatt a püspökségek bérbe adták tizedeiket. 212 A bérlők általában maguk a földbirtokosok voltak, de nagyon sok polgári és egyházi ember is akadt közöttük. PPS vm. generális congregatióján 1664. dec. II-én Kazay Miklós Tápióság földesura tiltakozott Rédei Gergely eljárása ellen, aki Tápióság tizedeit bérli a váci püspöktől, mert Rédei az egész tizedet követeli, holott Tápióság a tatárok dúlása következtében teljesen elpusztult. PPS vm. tisztújító gyűlésén közzé teszik 1665. febr. 23-án Zaluszky Imre levelét, amely szerint a váci püspököt illető tizedeket a váci bírónak adják bérbe. Ugyanekkor a váci püspöki tizedek szokatlan bérbeadása ellen tiltakozik Fekete László, Báthory László, Fáy László, Hamvay Ferenc, Thassy Mihály, Kazay Miklós, Egresdy Boldizsár, Semléki János, Zolnay másként Gombkötő János, Balassi Imre comes, Galambos László és a Máriássy család. PPS vm. sedriája 1665. ápr. 16-án ismertette a nádor levelét, amelyben az közli, hogy a váci püspökség tizedeinek bérbeadása Fülek várában a szokott helyen fog megtörténni. Hamvay Ferenc özvegye, Mocsáry Judit 1670. máj. 30-án tiltakozott PPS vm. hatóságán, hogy a szentlászlói plébános a gödöllői tizedet eltulajdonította, illetve Mácsán és Dányban önkényesen növelte a tizendösszegeket. Egry Márton 1673. ápr. 21-én ugyanott tiltakozott Szöllősy Márton Pusztaalmás tizedbérlője ellen, aki a duplájára emelte a tizedösszeget, Pongrácz György váci püspök viszonttiltakozott. 213 Előfordult az is, hogy az árendátorok futhattak a pénzük után. Pongrácz György váci püspök tiltakozott 1673. máj. 8-án PPS vm. hatóságánál, hogy Cegléd város lakói nem adták meg 3000 kereszt őszi—tavaszi gabona, 1000 akó bor, 2000 bárány, 500 méhkas után a tizedet és az ostorpénzt sem fizették meg a püspökség tizedbérlői, a püspökhatvani Szabados Gergelynek és a kallói Varga Mártonnak. 214 A tizedbérlő néha továbbadta a tizedet, mint Vadász Ferenc vérségi plébános Vecsés tizedét, ami ellen Fáy László birtokos tiltakozott. 215 Máskor a korábbi tizedbérlő nem volt hajlandó átadni a helyét az újnak, nyilván a jó jövedelem elmaradása miatt. Diósi Mihály lévai kamarai harmincados Balogh Mihály váci püspöknek szegült ellene, amikor az Vadász Ferenc nyitrai őrkanonoknak juttatta 171
