Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században

A körlevelet mindig az utolsó helységnek kellett visszaküldenie a megyéhez, a kiindulási ponthoz ebben a korban 40 forint bírság terhe alatt. A négyrét hajtott levél hátoldalán a bírák gondosan feltüntették a levél érkezésének az időpontját, sokszor már napszak pontossággal. Ez a körlevél szept. 14-én Gödöllőn, 15-én reggel Isaszegen, azután Bagón, Hévizén, Hévízgyörkön és 16-én Domonyban, Szilágyon végül Versegen volt.

96 Maga a paraszt-község is kezdeményezhetett körlevelet saját hatáskörében. Ennek igen szép, népet-nemzetet féltő-védő példája a veresegyházi bírák körlevele Süly, Kóka, Szecső és Cegléd bíráihoz 1705. jan. 12-én, melyben a budamelléki rácok készülő támadására figyelmeztetik a falukat és városokat: „Ezen mi falunk egy becsületes tagja és esküdt-társunk fogva lévén Budán, jött haza január 12-én, az ki bizonyosan hallotta, hogy Sülyt, Kókát, Szecsőt, Czeglédet fenyegeti az rácz és német nemzetség úgy, hogy mihelyt a lovaik megnyugosznak, minjárt kijőnek ezen helyek felprédálására. Az Istenért is kérjük kegyelmeteket, ezen levelet hordoztassa meg és kegyelmetek legyen jó vigyázásban, mert valamely helyet megront ez héten."

97 A hírvivők, posták és küldöncök bére, díja sokszor nem csekély anyagi terhet rótt a községi pénztárakra. A püspökhatvani főbíró, Lisai Máté 1672. márc. 31-én érezhetően háborgó kedéllyel jelentette a kiadásokat a parasztvármegye kapitányának, a veresegyházi Vincze Györgynek: „1. Mink, püspökhatvani bírák, hittünk szerint merjük mondani paytás Gondviselisightül fogvást, kölcséghen kívül, költöttünk csak a Fülöké Utakra, és az pusztákra, az kín alá jártunk, töb 80 forintnál. Mert az ki Fülöké Útra vettjük az embert, és az mell ember oda nem mehetet, tehát egj forintban fogadgyuk. Azon szerint az Czeglédi Utakra egj egj forintot köllöt adnunk, aki alá jártunk, az aprólékon kívül. 2. Az ki penighléten az becsülötes vármedgye írt az falukra, hogj minden falu Bírája fel írja az becsülötes vármedgye az Aprólék fizetés egy híján húsz forintot fizetünk mink, az ki minden esztendőre mireánk vetet, az féle aprólék Utakoth nem is számollyuk, a ki Budára és az Gondviselő Uramhoz jártunk az ajándékon kívül."

98 Némi fényt vet a postai költségek arányára Váczy István levélvívő kérvénye a vármegyéhez, aki ifj. Gyürki István és Jánosy János szolgabírák parancsára a budai pasához vitte Thököly Imre fejedelem levelét, emellett a két szolgabíró járásában beszédre a porta-pénzt (az előbbi 2, az utóbbi 4 hétbe telt), végül elindult egy vissza nem érkezett megyei körlevél megkeresésére, amelyet azonban nem sikerült felkutatnia. A vm. 1683. máj. 8-án 12 forint kiutalását rendelte el fáradságáért.

99 Sági János Nagykőrös város „portai követe" kétszer járt „az Hatalmas Fény ős Törők Császárunkhoz", ennek fejében egy mezei kertet kapott 1678. febr. 23-án, melyet utódai örökölhetnek bár, de el nem adhatnak és magszakadás esetén az visszaszáll a városra.

100 A XVIII. században a községi hírvívés és postaszolgálat csak annyiban módosult, hogy jobbágyok, zsellérek foglalkozásszerűen nem űzik már, az országos közbiztonság megteremtése és növekedése következményeként 1711 után a bírói szervezet tagjai — polgárok, esküdtek — maguk viszik a saját és feletteseik leveleit. A levéltovábbítás funkciója egyébként a helység hadnagyaira és tizedeseire is átszálott.

101 153