Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

Eredményesebbnek bizonyult azonban a levéltári források eredetiben vagy — a megfelelő biztonság hiányában — másolatok útján történő bemutatása. Ezek a kiállítások részben a kiemelkedő történelmi évfordulókhoz, jelentős politikai eseményekhez kapcsolódtak, részben pedig a levéltárban őrzött forrásanyag sokrétűségét mutatták be. A teljesség igénye nélkül, néhány figyelemreméltó kiállítás címe, amelyeknek vagy a levéltár adott otthont, vagy pedig a levéltár munkatársai készítették: 1951-ben a megyei pártbizottság kérésére a pártoktatás segítségére 40 dokumentumot mutattak be a megye munkásmozgalmára vonatkozóan. Tanácsi dolgozók részére 1952-ben Kossuth, 1953-ban Rákóczi emlékkiállítást készítettek a levéltár dísztermében. 1954-ben kiállítás a Tanácsköztársaság 35. évfordulójára (12 tabló), ugyanebben az esztendőben Pest megye történetét bemutató vándorkiállítás, amelyet Cegléden nyitott meg Ember Győző, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója. 1961-ben Erkel Ferenc és Pest megye, 1962-ben az Októberi forradalom hatása Pest megyében, 1963-ban Régi választások Pest megyében, A magyar irodalomtörténet levéltári forrásai stb. A levéltár nyitottságát mutatta, hogy rendszeressé váltak a különböző csoportok — elsősorban iskolák — részéről a levéltár-látogatások. Szabad György egyetemi tanár az ELTE történelem szakos hallgatóival szemináriumait 1959 óta tartja az intézményben, és rendszeressé vált az Eötvös Lóránd Tudományegyetem — mely intézmény az országban egyedül folytat levéltáros képzést — levéltár szakos hallgatóinak szakmai gyakorlata. 1960 óta rendszeres a történelem szakos tanárok és középiskolai csoportok látogatása, bár kétségtelenül hátrányt jelent, hogy a levéltár Budapesten van. Joggal írta le Lakatos Ernő 1960-ban: „A levéltári propaganda kifejezést félreérthetőnek tartom, helyesebb volna a levéltárak népművelő munkájáról beszélni, mert ez fejezi ki az itt ismertetett munkáink valódi tartalmát." A levéltár munkatársai az elsők között ismerték fel a levéltárak különös feladatát a helytörténeti — honismereti mozgalom támogatásában. Már az 1960-as évek elejétől figyelemre méltó erőfeszítéseket tettek a honismereti mozgalom segítésére, a megye valamennyi helységében való művelésére. Több tanulmány, módszertani útmutató jelent meg a levéltárosok tollából, és mindenképpen jelképesnek tekinthetjük, hogy a Pest megyei levéltári füzetek 1. száma A modern krónikírás Pest megyében címmel jelent meg, és a krónikaírás elvi-módszertani kérdéseiről adott tájékoztatást Lakatos Ernő, Jánosi Ferenc és Vigh Károly tollából. Ezek a munkák megalapozták és előkészítették a következő esztendők figyelemre méltó közművelődési eredményeit. 2. A Pest Megyei Levéltár 1968 - 1985 a) A levéltár fejlesztése, fejlődése A 2045/1967. sz. kormányhatározat III. részének 3. pontja az állami területi levéltárakat 1968. január 1-i hatállyal tanácsi irányítás alá helyezte, és ezzel a volt törvényhatósági levéltárak 17 esztendős állami múlt után visszakerültek a megyékhez. A kormányhatározat végrehajtásáról intézkedő 112/1968. számú művelődésügyi 111